Szibériáról elsőre nem a tűz és a forróság, hanem általában a végtelen havas táj, az óriási és gyéren lakott tundra és tajga, a kegyetlenül hideg telek jut az eszünkbe. Vagy a családi történelemből a kényszermunkatáborok, és továbbá az orosz gazdaság alapját jelentő kőolaj- és földrajzkitermelők, nemesfém- és szénbányák.
Hiába gondolunk a fagyos hőmérőre Szibéria kapcsán, sokkal inkább a tűzről kell beszélnünk, ugyanis egyre súlyosabb erdőtüzek pusztítanak a messzi észak-keleten.
Ennyire északon még nem égett erdő
Június 20-án egy műholdas képet tett közzé egy tűzvészről az EU Bizottság Védelmi és Űripari Főigazgatósága (DG DEFIS) a Taimyr-félsziget és az észak-szibériai Szahai Köztársaság, közismertebb nevén Jakutföld közötti határvidékről.
Ez a mai napig a legészakibb futótűz, amelyet a Polar Circle észlelt a Sentinel műholdak segítségével 2021-ben – áll az ügynökség tweetjében.
A lángok a Lena folyó deltájától délnyugatra, a tundrán nagy területen terjednek. A tűzvész helye, hogy elhelyezhető legyen jobban a térképen, nagyjából egy vonalban van Norvégia és Kanada északi szárazföldi határával.
Ez lesz a harmadik év egymás után, amikor Oroszország északi-sarkvidékét tűzvész sújtja. Azonban a mostani futótűz az Európai Unió Föld megfigyelési programja szerint azért is kivételes, mert még északabbra helyezkedik el, mint azt az előző két évben fedezték fel, jegyzi meg a thebarentsobserver portál.
A klímaváltozás súlyosan érinti Szibériát (is)
Szibéria a klímaváltozás egyik kiemelten veszélyeztetett területe. A száraz nyár és a magas hőmérséklet okozza a növekvő számú tűzesetet Szibériában. Tavaly nyáron például 38°C-os melegrekordot mértek a terület sarkkörön túli részén, Verhojanszk városában. És ugyanez a település, ahol korábban -67,8°C-ot jegyeztek. A szélsőséges időjárás nemcsak veszélyes áradásokkal fenyeget, de ugyanilyen okból rongálódott meg egy üzemanyag-tározó Norilszk közelében is, amely során több mint 20 ezer tonna dízelolaj ömlött ki.
Szibéria azért is kerül a figyelem középpontjába, mert itt a felmelegedés mértéke jóval meghaladja a globális átlagot. Az örök fagy birodalmából egyre több metán és szén-dioxid kerül a levegőbe az olvadás és az egyre gyakoribbá erdőtüzek nyomán. És mivel a légkör egyre csak melegszik, a szibériai időjárás soha nem látott extremitásokat produkál.
Az olvadás nyomán átalakul a talaj szerkezete, a terület idővel elmocsarasodik, majd tavak jöhetnek létre, ez pedig ellehetetleníti a földművelést és a legeltető állattenyésztést, olvasható az xforest.hu Szibériáról szóló tartalmas írásában.