Englohner Beátáék szerint a negatív eredményeken lévő orvosi szakvélemények birtokában ezek az emberek jogosan érzik azt, hogy noha felvették a javasolt oltást, még sincsenek kellő biztonságban, éppen ezért arra kérik a kormányt, hogy a két Sinopharm-oltás után tegyék lehetővé a megfelelő szerológiai tesztek ingyenes elérhetőségét, ideértve a sejtes immunitást és az antitestszámot mérő vizsgálatokat is. Az elvégzett tesztek eredményei alapján biztosítsák a lehetőséget vagy egy újabb, más típusú, lehetőleg mRNS alapú oltóanyaggal történő ismétlő/emlékeztető harmadik oltás felvételére, vagy teljesen negatív eredmények alapján tegyenek lehetővé egy újbóli regisztrációt egy újabb oltási sorozatra, mivel az érintettek oltatlannak tekinthetők – írják levelükben, amelyre többek között a Nemzeti Népegészségügyi Központ válaszolt.
Az NNK azt írta, hogy
egy vakcina hatékonyságát, hatásosságát nem az oltásban részesült egyénnek a laboratórium által vagy gyorsteszttel elvégzett antitestvizsgálatának eredménye igazolja vagy kérdőjelezi meg.
Hozzáteszik, hogy világszerte zajlanak a SARS-CoV-2 vírus és az általa okozott fertőzésre adott immunválasz vizsgálatát célzó kutatások, és immár a különböző Covid-19 elleni védőoltások hatására kialakuló immunitás vizsgálatát célzó kutatások is. „A különböző technológiák alapján kifejlesztett Covid-19 elleni védőoltások részben eltérő módon fejtik ki hatásukat a szervezetben. Éppen ezért a nemzetközi egészségügyi szervezetek nem javasolják a lakosságnak a szerológiai vizsgálatokat a Covid-19 elleni védőoltás után a védettség kiértékelése céljából.”
Azt is írják, hogy jelenleg nincs lehetőség harmadik oltás beadására sem ugyanabból, sem másik vakcinából.
Szakemberek is támogatják kezdeményezésüket
Beátáék levelére több szakember is támogatóan reagált, és hangsúlyozták, követeléseik jogosak. Pusztai Erzsébet infektológus egyetértéséről biztosította a kezdeményezést, ahogy Rusvai Miklós víruskutató is indokoltnak tartja a kéréseiket, de támogatja őket Duda Ernő virológus is, ahogy sok sikert kívánt az ügyükhöz Kemenesi Gábor víruskutató is.
Sarkadi Balázs pedig szurkol, hogy Beátáék kezdeményezése sikeres legyen. Mint ismert, többek közt az orvos-biológus akadémikus volt az, aki április végén hangsúlyozta, sürgősen kutatni kellene a kínai vakcinával oltottak immunitását. Először egy néhány ezer fős minta is elég lenne, egy héten belül máris tisztában lennénk az alapokkal, amit később, részletesebb vizsgálatokkal az immunitás más aspektusaira (például sejtes immunitás) is választ adhatna. Arról, hogy már zajlik egy központi vizsgálat, Kásler Miklós beszélt egy május 8-án – az Emmi Facebook-oldalán – közzétett videóban, amiben a miniszter azt mondta, az első eredmények május végére lesznek meg – tehát elvileg már lehetnek adatok. Hétfőn rákérdeztünk ezekre az Emminél, de nem kaptunk választ.
Addig is azok, akiknél a laborvizsgálatok alapján nem alakult ki immunitás, folytatják a védekezést.
Így tesz Beáta édesanyja is, aki továbbra is maszkot visel, kézfertőtlenít, és igyekszik otthon maradni, tehát továbbra is úgy cselekszik, mintha nem lenne beoltva.
Beáta hozzátette, a Facebook-csoportban egyre több a 60 évnél idősebb tag, akik – mivel aggódnak, hogy nem védettek – hasonlóképpen járnak el.
A legfrissebb adatok szerint 529 ezer, 60 év feletti magyar kapta már meg a Sinopharm-vakcina második adagját is, miközben a kínai vakcinával kapcsolatban ebben a korosztályban nem állnak rendelkezésre kutatási eredmények, és a WHO is csak a 18 és 59 év közöttiek oltását ajánlja vele. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet által januárban engedélyezett oltóanyag hivatalos alkalmazási előirata az OGYÉI honlapján megtalálható, és az alábbiakat tartalmazza: „A III. fázisú klinikai vizsgálatok adatai alapján ez a készítmény meghatározott védőhatással bír a 18–59 éves népességnél. A vakcina a 60 éves és idősebb személyeknél is alkalmazható, a vakcina által biztosított védettség pontos mértékének tekintetében náluk egyelőre korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre, a kutatások zajlanak. A vakcina alkalmazása előtt figyelembe kell venni a 60 éves és idősebb személyek egészségi állapotát és a vírusfertőzés súlyos szövődményének való kitettségük kockázatát.”
Englohner Beátáék addig gyűjtik a negatív leleteket, amíg nem születik döntés az újraoltásról és az antitestvizsgálatok támogatásáról.
Ha kell, elpostázom az összeset a döntéshozóknak
– mondja, majd hozzáteszi: addig biztosan folytatják, amíg nem sikerül valamit elérni. Már tervezik a következő akciót is egy nyílt levél formájában, amellyel szeretnének még több érintett embert elérni, de nem zárják ki a demonstráció lehetőségét sem.
A DK-s Vadai Ágnes is megpróbálta kideríteni, mi a kormány szándéka azokkal, akiknél a második oltás után sem indult be, vagy nem kellő mértékben az antitest-képződés. Írásban benyújtott kérdésére Rétvári Bence konkrétumok nélküli választ adott, ami alapján nem nyugodhatnak meg az aggódó Sinopharmmal oltottak és hozzátartozóik. Az államtitkár azt írta, a kérdést feltevő DK-s képviselő olyan oltónyaggal kapcsolatban szeretne bizonytalanságot kelteni, amelyet a WHO engedélyezett.
„Hiába mondja már a WHO is, hogy a Sinopharm vakcina hatásos és biztonságos, önök továbbra is támadják. Ebből is látszik, hogy önöket csak a vélt politikai előny érdekli, az emberek egészsége nem” – írta Rétvári, aki arra kéri az ellenzéket, hogy „adják már végre fel az oltásellenes politikájukat, vonják vissza oltásellenes országgyűlési határozatukat, és kérjenek bocsánatot a magyar emberektől!”
A hazai gyártású is hasonló lesz a kínaihoz
Bármi lesz is a Sinopharmmal oltottak sorsa, nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nem tesz te a kínai vakcináról, sőt magyarországi gyártása is szóba került. Hétfőn a Kínában tartózkodó Szijjártó Péter azt közölte, megállapodás született arról, hogy a jelenleg építés alatt álló debreceni Nemzeti Oltóanyaggyár alkalmas lesz a koronavírus elleni kínai vakcina előállítására is. A külügyminiszter hangsúlyozta, ha a kormány nem vásárolt volna vakcinát a Sinopharmtól, akkor „most egymillióval kevesebben lennének beoltva, nem állnánk az Európai Unió élén az oltottság tekintetében, és nem tudtunk volna jelentős lépéseket tenni vissza a normalitás irányába.”
