Száztízévvel ezelőtt, 1911. július 8-án, hajnalban rövid ideig tartó, de annál nagyobb pusztítást okozó földrengés rázta fel álmából Kecskemét lakosságát. A Richter-skála szerinti 5,6-os erősségű rengés epicentruma Kecskemét észak-nyugati részén volt, de a természeti katasztrófa ugyanabban az időpontban más településeken is (Szabadkától Esztergomig) éreztette hatását. Néhány évvel azelőtt, 1908 tavaszán is volt kisebb erejű földmozgás a városban.
A szomorú esemény 100. évfordulója alkalmából Kecskeméten kiállítást és városi megemlékezést is szerveztek, ahol a korabeli gazdasági, társadalmi és kulturális felfelé való fejlődést, városépítő munkásságot is bemutatták, amit a váratlan katasztrófa, majd az első világháború akasztott meg.
A városvezetés birtokpolitikájának köszönhetően még a nagy kivándorlások idején is nőtt a város megtartó ereje, és a kisbirtokosok rétege is biztos megélhetésre számíthatott. A századfordulón fontos üzemek: a malmok, a konzervgyár, a gyufagyár, a vasgyár, a téglagyár. „A kecskeméti polgárság nem ment el idegen tájra jobb hazát keresni” – idézi tanulmányában Székelyné Körösi Ilona Kada Elek városépítő polgármestert. Munkássága alatt nyeri el Kecskemét városias jellegét, nem véletlen, hogy úgy is emlékeznek rá, aki a „magyar ugar” elleni harc éllovasa volt.
A Vasárnapi Újság képes beszámolójában így számolt be a pusztításról:
Kecskemét városában házak ezreit ölte meg, hasította meg halálos sebbel a földindulás katasztrófája. […] Kecskemét ma, azt lehet mondani, egy hajléktalan város. Szerencsétlen népét kilakoltatta részben a pusztulás, részben az ijedelem és aggodalom. Ebben a keserves sorsban testvériesen osztozik polgár és katona, módos és szegény ember, egészséges és beteg. Mert kaszárnya, lakóház, iskola, hivatal, kórház mind megszűnt hajlék lenni egy időre. Nomád lett a pólyás gyerek is.
A Kecskeméti Újság tudósítója remegő ujjakkal ezt gépelte:
midőn reggel 7 órakor e sorokat rójjuk, tele romhalmazzal szobáinkban, teljes felszereléssel, mindenre készen, a borzalom leülepedett hatásával vetjük a betűt, betű után.
A károkról gyors helyzetjelentésben arról ír az újság (olvasható az Arcanum adatbázisában):
A gyárkémények körül nagy bajok vannak; a gyufagyár kéménye veszedelmesen megrepedt, a villanygyár kéménye a felső végétől 5 méterre lefelé megrepedt.
Rémes látvány nyújt a Ferenc-Józsefkaszárnya. A második emeletre nem lehet felmenni. A katonákat kilakoltatták.
Az árvaház összes kéményei bedőltek.
A Nagybudai-utcán a Kondor féle házéletveszélyes.
A kegyesrendiek házát kikellett lakoltatni.
A kollégium homlokzata bedőlt.
Csak itt-ottani gyors megfigyeléseinket róhattuk papirosra.
A király százezer koronát adományozott a város károsultjai részére
A rengés után kárbecslő bizottság mérte fel a károkat, erről már a foldrenges.hu ír. Megállapították, hogy a belterületen 1.269 lakóház sérült. Ez a belterületre eső 4.569 lakóház 28%-a. Volt néhány, feltehetően nagy értékű épület, amelyben 2.000 korona feletti kár keletkezett. Nyilván a legsúlyosabban sérült házakból kellett az embereket kilakoltatni. 34 épület kiürítését rendelték el.
A Kecskeméti Újság ennél jóval nagyobb kárról, már-már túlzásokba esve, így számolt be július 16-án:
Kecskemét városának 5—6000háza közül alapjában mind megingott, vagy 2000 teljesen lebontandó, a többi, jórészt annyi javítást igényel, hogy tálán jobb lenne, ha földig lerontanák.
Nagy kár érte a templomokat és a tornyokat. A római katolikus Öregtemplom tornya félrecsúszott, a templomot a város bezáratta, és az istentiszteleteket ettől kezdve a helyreállításig a Szentháromság temetőben tartották. Ugyanerre a sorsra jutott a református templom és tornya is. Teljesen tönkrement a zsidótemplom óriási gömbje is, amely félrefordult, az épület falai pedig megrepedeztek.
Ferenc József magyar király miután híreket kapott a Kecskemétet ért katasztrófáról magánpénztárából százezer koronát adományozott a város károsult lakossága részére. Mai szóval, a katasztrófaturizmus is megindult Kecskemétre, de nem is akármilyen illusztris körből.
Vasárnap reggel leutazik Kecskemétre Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök, a nemzeti munkapárt közel száz tagjának a kíséretében, hogy megszemlélje a pusztulás képét és élőszóval is biztosítsa a várost a kormány jóakaratáról és legmesszebbmenő támogatásáról
– számol be a kecskeméti munkapárt hivatalos lapja, a Kecskeméti Újság.
A földrengés során iszapvulkánt figyeltek meg, ami a mostani paksi atomerőmű beruházás számára is mintának szolgál
Az Indexnek nyilatkozó geofizikus egyetemi tanár azt mondta, hogy Magyarországon volt már arra példa korábban is, hogy földrengés során iszapvulkánt figyeltek meg, például az 1763-as komáromi rengéskor. Ilyenkor jellemző a kutak vizének iszaposodása és felszínre törése is. A jelenség szerint – híven elnevezéséhez – időszakosan iszap tör a felszínre néhány ponton (néhány méteres jelenségekre kell gondolni), de a vulkánokra jellemző nagyobb hőjelenség nélkül.
A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy:
a kecskeméti talajfolyósodás a mostani paksi beruházás számára is mintának szolgál: az építés a folyósodásra hajlamos talajréteg eltávolításával és a helyére mélyített alap kialakításával kezdődik.
