fbpx
22.1 C
Kecskemét
2021. augusztus 3., kedd
KecsUPKecskeméten1989: hívják vissza a képviselőt, mert fogalmunk sincs, mit csinál a nevünkben

FRISS HÍREK

1989: hívják vissza a képviselőt, mert fogalmunk sincs, mit csinál a nevünkben

Kecskeméten 1989. július 22-én időközi országgyűlési választásokat tartottak, mert állampolgári kezdeményezésre visszahívták az MSZMP egyik kecskeméti országgyűlési képviselőjét. Erre egy 1983-as törvény adott lehetőséget, amely ma már nem hatályos, képviselőt nem lehet visszahívni. 1989-ben, amikor már recsegett az egypártrendszer, de csak kevesek merték elképzelni azt, hogy hamarosan politikai fordulatra kerül sor, Kecskeméten kívül Gödöllőn, Kiskunfélegyházán, Zalaegerszegen, Budapesten és Szegeden is éltek azzal az eszközzel, hogy visszahívják az állampárt országgyűlési képviselőit.

„Fogalmunk sincs, mit csinál a nevünkben”

Kecskemét 3. számú választókerületének országgyűlési képviselője ekkor dr. Molnár Frigyes volt. Molnár az 1956-os forradalom leverése után a Bács-Kiskun Megyei Bizottság első titkára 1968-ig, részt vesz a mezőgazdaság átszervezésében, a Hazafias Népfront elnökségének tagja és hosszú ideig képviselő.

„Kezdeményezem országgyűlési képviselőnk, dr. Molnár Frigyes visszahívását” – ez állt abban a levélben, amit Szollár Lajos kecskeméti lakos juttatott el az érintett választókörzet tanácstagjainak és a sajtónak. A közgazdász végzettségű Szollár, aki a GAMF gazdasági igazgatója volt, úgy nyilatkozott az MSZMP lapjának, a Petőfi Népének 1989. január 12-én, hogy:

„Úgy gondolom, a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének tagjai csak olyan személyek lehetnek, akik választóik akaratából lettek a Parlament tagjai, ismerik az ország állapotát, választóik véleményét, feszített ütemű szellemi munka végzésére képesek, döntéseik megalapozottak, ezeket nyíltan vállalják, döntéseikben választóikat képviselik, kötelességüknek tartják választóik tájékoztatását. Ismereteim szerint dr. Molnár Frigyes e feltételek többségének nem felel meg.”

Részlet Szollár Lajos egyik leveléből, 1989. január 4.

Az akkor 36 éves Szollár arra a kérdésre, hogy ismeri-e a képviselő életútját, azt felelte:

„Véleményem szerint ez nem ide tartozó kérdés. Azt egyébként tudom róla, hogy korábban a megye egyik vezetője volt, de azt is tudom, hogy 1968 óta nem itt él. Nem ismerem — nem ismerhetjük —jelenlegi nézeteit, fogalmunk sincs arról, hogy mit csinál a nevünkben.”

Molnár úgy reagált a visszahívás hírére, hogy „elég jól ismerem Kecskemétet. […] és több mint 18 évig ügyködtem Bács-Kiskun megyében és Kecskeméten”.

Volt ugyan arra próbálkozás, hogy Szollár és Molnár találkozzanak, ahol talán eltéríthetik a kritikus Szollárt, de végül az idősödő MSZMP-és politikus egészségi állapotára hivatkozva még azelőtt lemondott a mandátumáról, hogy a kellő számú aláírások összegyűjtésével érvényesítsék a visszahívását.

Állampárt versus ellenzék

A jelöltek között volt dr. Debreczeni József tanár az MDF-ből, Farkas Zoltán az SZDSZ-ből, dr. Kiss István szociológus a 60. tanácsi választókerületből, dr. Gráner Gyula az MSZMP-ből, valamint Varga László lelkész, városi tanácstag, a Hazafias Népfront független jelöltje.

Debreczeni a voksok 47%-át szerezte meg, utána Kiss 22, Varga 15, Gráner 9, Farkas pedig 6%-ot kapott. A 20 ezer választásra jogosult kecskeméti közül a minimális 50% helyett mivel csak 44% vett részt, második fordulóra került sor Debreczeni, Kiss és Varga között.

A második fordulóban az állampárt ellenzéke összeállt, az SZDSZ az MDF támogatására szólított fel. Kiss mögé az MSZMP és egyben Nyers Rezső sorakozott fel, aki nem mellesleg 1971-től Kecskemét 1. számú választókerületben volt képviselő. Varga mögött a Hazafias Népfront állt, ami a Kádár-korszakban, az egypártrendszerben „a szocialista nemzeti egység kifejezője” volt. A Népfront Pozsgay Imre főtitkársága alatt erősödött meg a ’80-as években, egészen 1985-ig csak az lehetett jelölt a választásokon, aki a HNF programját elfogadta. Ezt követően azonban párton kívüli jelöltek is indulhattak a HNF támogatásával, és kerülhettek be az országgyűlésbe, mint állampárti jelöltek. Röviden így nézett ki tehát 1989 első felében a kecskeméti pártpolitikai paletta.

Jelöltek az időközi választáson 1989-ben / Fotó: Petőfi Népe, 1989. július 27. képkivágás

Az első forduló eredménye után nyilatkozó Debreczeni ugyan szomorú dolognak tartotta az alacsony részvételt, de nagy győzelemnek, hogy az MSZMP és a Hazafias Népfront jelöltjéhez képest is nagy előnnyel végzett. Kiss nem ítélte el a távolmaradókat, szerinte nem ők a felelősek a kialakult politikai viszonyok miatt. Varga pedig így fogalmazott: „Véleményem szerint rossz volt a szervezés, például a Muszáj választási cédulákat sem kapott. Én mint lelkész is tudom, hogy sokan nem értesültek a választásról.”

A második forduló napján, augusztus 5-én, már egy autó is járta a választókerület utcáit, hogy hangszórókon keresztül felhívják az ott lakók figyelmét a voksolásra, számolt be a Petőfi Népe.

Az első fordulóhoz képest a sorrend nem változott, de a részvétel 10%-al megugrott, ami Debreczeni Józsefnek és az ellenzéknek kedvezett, ugyanis az MDF 70%-al győzött. Kiss 19, Varga csupán 10%-ot ért el.

A kecskeméti pótválasztás eredménye egyben azt is megmutatta, hogy az MSZMP és tömegszervezete, a Hazafias Népfront 1989 nyár végére teljesen talajt vesztettek Kecskeméten is. Az időközi választáson az ellenzéki jelöltek nyertek, Kecskeméten, Szegeden és Gödöllőn is az MDF nyert. Kiskunfélegyházán nem sikerült képviselőt választani, mert a szavazóknak a fele sem járult az urnához.

„1989” tekinthető valami végének és valami kezdetének. Az emlékezetünkben minden bizonnyal ebben az évben történtek a rendszerváltás legjelentősebb eseményei (a Magyar Köztársaság kikiáltása, Nagy Imre újratemetése, Kádár János halála, hogy csak néhány epizódot említsünk), ami egyben korszakhatárt jelent a huszadik századi magyar történelmünkben.

Debreczeni József és Varga László 1990 után is aktív szereplője maradt a politikának. Debreczenit, 1990-ben az első szabad választáson ismét országgyűlési képviselővé választották, de frakciójából kizárták, mert élesen kritizálta Csurka István szélsőséges politikáját. Orbán Viktor személyes tanácsadója is volt, könyvet is írt róla, de fokozatosan szembefordult a Fidesszel. Gyurcsány Ferencet kezdte el támogatni, akiről szintén írt egy könyvet. 2011-től a DK alelnökeként tűnt fel. Varga 1991-től 1998-ig kecskeméti önkormányzati képviselő, 2010-től-2018-ig KDNP-és országgyűlési képviselő, 2014-től néhány évig a kecskeméti (időközben nevet is váltó) Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

Kapcsolódó korábbi írásunk:

1990. március 25.: Ők indultak Kecskeméten az első szabad parlamenti választásokon

 

Hirdetés

Felkapottak

Az Aldi és a Penny nyomába eredt a Lidl Kecskeméten

A multi a Szilvási és Társai Kft.-vel olvad össze, hozzá kerül a Szil-Coop Áruház üzemeltetési joga. Ezzel már két kecskeméti egysége...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Az Aldi és a Penny nyomába eredt a Lidl Kecskeméten

A multi a Szilvási és Társai Kft.-vel olvad össze, hozzá kerül a Szil-Coop Áruház üzemeltetési joga. Ezzel már két kecskeméti egysége...