Az Orbán-kormány nem kívánja célzott programokkal támogatni a hazai vályogházak felújítását, inkább a bontásukat javasolják a Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiában (HTFS). Ez nagyjából 600 ezer házat, és mintegy 1 millió, többségében mélyszegénységben élő embert hoz nehéz helyzetbe, írta a Habitat for Humanity lakhatással foglalkozó szervezet a Hvg-n megjelent cikkében.
A kormány mostani döntése – ezt mi fűzzök hozzá – súlyosan érinti a Kiskunságon élőket is, hiszen nem csupán az alföldi nádtetős, öreg tanyákra kell itt gondolnunk, hanem számos településen található vályogházra is.
A házak felújítását azért nem javasolja a kormány, mert az értékük olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg. A Habitat for Humanity szerint a vályogházakról való lemondás elsősorban a legszegényebb rétegeket hagyja támogatás – vagy legrosszabb esetben akár lakhatás nélkül.
A stratégia egyik fő célja, hogy „a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya, felújítás révén, 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá válhasson”. A jelenlegi magyar épületállomány (tehát messze nem csak a vályogházak) nagy részének teljes körű megújuláson kellene átesnie, hogy energiaigényük minimális legyen, amit szén-dioxid-semleges, megújuló forrásokból kellene fedezni. Mindezt úgy, hogy:
Magyarország az EU egyik legrosszabb hatékonyságú lakóépület-állományával rendelkezik. A lakások több mint 85 százaléka 1990 előtt épült, és csak nagyon kis hányadukon történt lényegi energetikai felújítás.
A kormány szerint 600 ezer vályogházat „nem javasolt felújítani, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg”. Továbbá „a nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák, és alacsonyabb lakókomfort. […] Ebben az esetben bontásuk jelenthet megoldást. Ezért felújításukra célzott támogatási program indítása nem célszerű.”
A Habitat szerint azonban a nagy hőtároló-tömeggel bíró szerkezetük miatt a megfelelő hőszigeteléssel és javításokkal egy kiemelten környezetbarát, egészséges és korszerű lakóépület alapját is adhatják.
A legszegényebbeket sújtja a kormány döntése
„Az igazán súlyos probléma azonban az, hogy a vályogházakban élő, több mint 1 millió (!) lakó túlnyomó része a legalacsonyabb jövedelmi csoportokba tartozik. A stratégia szerint az ő házukat nem érdemes felújítani, lebontásra ítéltek. Ők azok, akik a rezsicsökkentést alig érzékelték, mivel az általuk használt tűzifa ára folyamatosan emelkedik – a rezsicsökkentés óta több mint 50 százalékkal.” – írta a szervezet.
A Habitat szerint a leginkább rászorulókat is elérő, célzott energetikai felújítások nélkül nem érhetőek el az uniós klímacélok, és nem csökkenthető érdemben a légszennyezettség sem.
