Több mint másfélszer annyi pénzt vettek ki osztalékként legnagyobb építőipari cégeikből a kormányközeli vállalkozók a 2020-as év után, mint amennyit összesen az alkalmazottjaikra költöttek tavaly. Ebben ráadásul nemcsak a bérek vannak benne, hanem az államnak fizetett járulékok és egyéb juttatások is – írja a G7 gazdasági portál.
A portál megjegyzi, a nem egyértelműen NER-es magyar tulajdonú vállalatoknál és a nemzetközi csoportok itteni érdekeltségeinél fordított a helyzet: az ilyen cégeknél több jut az alkalmazottaknak, mint a tulajdonosoknak.
Az elemzés határát 15 milliárd forintos árbevételnél húzták meg. Tavaly összesen 45 olyan vállalat volt, amelynek forgalma meghaladta ezt a szintet. A 45 cégből épp egy tucatnyi van külföldi tulajdonban, 17 egyértelműen kormányközeli, 16 pedig magyar tulajdonú, de nem vagy csak kevésbé erős szállal van bekötve a kabinethez.
Nem hatékonyság, hanem járadékvadászat
Főbb megállapítások:
- A kormányközeli építőipari cégek nagyjából tucatnyi tulajdonosa kétszer annyi jövedelemhez jutott ezekből a vállalatokból, mint a náluk dolgozó közel 3700 ember.
- A legjobb nyereségmutatókkal rendelkező vállalatok jellemzően állami megrendelésekből élnek, úgy, hogy a munka dandárját nem is ők végzik el, hanem – ahogy ez beszámolóikból is kiderül – kiszervezik alvállalkozóknak. Persze ez is egy működési modell, teljesen normális, hogy egy-egy projektet fővállalkozóként felügyel valaki. Csakhogy az ilyen cégeknél jellemzően nem marad ennyi profit.
- Az állami pénzből élő vállalatoknál viszont a legtöbb jövedelem pont annál képződik, aki be tudja húzni az adott – sokszor kiugróan nagy értékű – állami tendert.