A szivárvány mindennapjaink része, egy optikai jelenség, mégis talán sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az égi csoda miként jön létre.
A szivárványt az eső- vagy páracseppek okozzák, „mikor a fény prizmaszerűen megtörik rajtuk, és spektrumára bomlik. A szivárvány akkor alakul ki, ha a levegőben lévő vízcseppeket a napfény alacsony szögből éri.” – írja az erdekesvilag.hu. A jelenség akkor a legszebb, ha háttal a napnak állunk, és az ég még kellően felhős, illetve sötét ahhoz, hogy szivárvány élesen elváljon a háttértől. Színeit a fehér fény szétszóródása okozza, amikor az átmegy a cseppeken. A szivárvány színei pedig: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya.
De miért láttunk tegnap kettős szivárványt?
A kettős szivárvány már nem annyira gyakori, mint a szimpla. A kettős szivárványokat az okozza, hogy a fény egy része a csepp elejéről is visszatükröződik, és 50-53 fokban távozik. A második tükröződés eredményeként, a másodlagos szivárvány színei fordítottak, a kék van kívül és a vörös belül. A megvilágítatlan sávot a két szivárvány között felfedezőjéről, az ókori Aphrodisias Alexanderről, Alexander-féle sötét sávnak hívják – írja szintén az erdekesvilag.hu.
Állítsunk elő otthon szivárványt!
Az otthoni szivárvány előállításához még csak víz sem kell. Elég egy fényforrás, egy prizma, és szerencsés, ha van egy tükrünk is a kísérlethez. Világítsuk meg a fénnyel a prizmát, és figyeljük meg, hogy szivárvány lép ki a prizmából. A tükör arra jó, hogy ha erre irányítjuk a kilépő színeket, akkor azokat egy nagyobb fehér felületre tudjuk tükrözni és így csodálni a jelenséget. A Nemzeti Köznevelési Portál érdekességként leírja, hogy ugyanez lézerrel nem működik, hiszen a lézer fénye egyszínű, úgynevezett monokromatikus.