A magyar települések egyötödét fenyegeti lassú kihalás – írja a Forbes.hu a GKI kutatását ismertetve.
A KSH adatai alapján 2010 és 2020 között a 18 év alattiak népességen belüli aránya 18-ról 16 százalékra csökkent, a gyereket már nagy valószínűséggel nem vállaló 40-59 év közöttiek aránya 28-ról 30, míg a 60 év felettiek aránya 22-ről 26 százalékra nőtt, ráadásul az adatokban nem szerepel az időközben külföldre távozott, jellemzően 50 év alatti magyar.
Azokat a településeket, ahol a fiatalkorú népesség az állandó lakosság legalább negyedét teszi ki, nagy valószínűséggel nem fenyegeti hosszabb távon népességfogyás, azokat a településeket viszont igen, ahol a 18 éven aluliak aránya kisebb, mint 15 százalék, ez pedig a települések ötödéről elmondható.
147 településnek (ez a települések öt százaléka) a léte is veszélybe kerülhet, ezekben ugyanis nem éri el a 10 százalékot a fiatalkorúak aránya.
A települések ötödében az állandó népesség 30 százaléka 60 év feletti, az elöregedő települések főleg az ország északi, északkeleti területén és a Balaton keleti részén koncentrálódnak (ebben vélhetően szerepe van annak is, hogy sok ingatlant nyaralónak vásárolnak), a legnehezebb helyzetben pedig a falvak vannak. A települések ötödén (645 településen) 300 vagy az alatti a lakosság száma, ezek a községek különösen veszélyeztetettek, 114 ilyen településen 10 százalék vagy az alatti a fiatalkorúak aránya.
A GKI szerint valószínűtlen, hogy ezek a települések célzott vidékfejlesztési programok nélkül, a jelen trendek mellett tartósan fennmaradnak, és hosszú távon az egészségügyi rendszer számára is komoly kihívást jelentenek majd az elöregedő települések.