A 24.hu információja szerint október 31-ei hatállyal lemondott posztjáról Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, egyben a Médiatanács elnöke. Úgy tudjuk, Karas már tudatta is a döntését Áder János köztársasági elnökkel.
Értesülésüket az NMHH Kommunikációs Igazgatósága péntek délután megerősítette. Mint írták, az elnök a lemondását „új szakmai kihívások keresésével indokolta”.
A politikai logika alapján viszont aligha csak az új kihívások keresése áll a döntés hátterében.
Karas Monikát a miniszterelnök javaslatára 2013. augusztus 19-én nevezte ki – az elhunyt Szalai Annamária helyére – a médiahatóság vezetőjévé az államfő, a kinevezéssel Karas automatikusan a Médiatanács elnökjelöltjévé vált, a parlament pedig 2013. szeptember 9-én meg is választotta kilenc évre a testület élére az ehhez szükséges kétharmados többséggel.
A kinevezése tehát 2022 szeptemberében járna le – már a jövő tavaszi országgyűlési választás után. Az elnököt ráadásul a hatályos médiaszabályozás alapján nem lehet újraválasztani.
Karas Monika korábban a Simicska Lajoshoz tartozó médiabirodalom jogásza volt, és vezetése alatt az NMHH finoman szólva semmiféle akadályt nem gördített a jobboldali médiakoncentráció elé.
Karas Monikával meglehetősen nagyvonalú volt a törvényhozás: 2019 nyarán megháromszorozták, 1,3 millió forintról havi négymillió forintra emelték a fizetését. Karas a Médiatanács elnökeként további 400 ezer forint tiszteletdíjra volt jogosult, míg a médiatanács tagjai – akiket egytől egyig a Fidesz jelölt a tisztségre – fejenként havi 1,6 millió forintra.
A Médiatanács négy tagját ugyancsak kilenc évre 2019 decemberében választotta meg az Országgyűlés kormánypárti többsége, közülük Hankiss Ágnes idén augusztusban elhunyt. Az ő utódját egyelőre nem sikerült megtalálni, mivel a Fidesz úgy sem támogatta az ellenzék jelöltjét, hogy ő maga addig nem nevezett meg másik jelöltet.
A napokban az is kiderült, hogy a kormányoldal – egy korábbi jogalkotási hiányosságot pótolva – csak úgy tenné lehetővé Polt Péter legfőbb ügyész parlament általi menesztését, ha ehhez megvan a képviselők kétharmadának szavazata (ráadásul ennek is az a feltétele, hogy a köztársasági elnök kezdeményezze a főügyész leváltását). Mivel a legfőbb ügyész megválasztásához is kétharmados többség kell, ez logikusan hangzik, de aligha véletlen, hogy ez ügyben a parlamenti választás közeledtével kaptak észbe a Fideszben.
