Megjelent a legfrissebb OECD oktatási jelentése, amelyben külön fejezetet szentelnek ismét Magyarországnak. Igen elgondolkodtató megállapítások és számok találhatók a tanulmányban.
A NER oktatási kormányzatában sokat dolgoztak az elmúlt évtizedben azért, hogy a magyar iskolarendszer és tanulóink teljesítménye az egészségüggyel szoros versenyben beleálljon a betonba. Hoffman Rózsa és „Czunyiné”, Balogh Zoltán valamint „prof. dr.” Kásler nevei már ma is elrettentő erejűek Klebelsberg, Trefort, Eötvös és – igen – Glatz és Pokorni örökében. A KSH szerint például rekordszinten áll a tanárhiány, hiszen 6600 betöltetlen álláshely volt az oktatási szférában Magyarországon az idei második negyedévben, ami az előző év azonos időszakához képest 38 százalékos növekedés. Erről a kecsUP-on itt irtunk.
Közben a pedagógusok folyamatosan jelzik, hogy az egyre növekvő leterheltség mellett az arcpirítóan kevés fizetésükből nem lehet megélni. Jelenleg a legfiatalabb tanítók és óvodapedagógusok bruttó alapbére mindössze 219.240 forint, ez pedig mindössze 240 forinttal több, mint a jelenlegi garantált bérminimum – írta a hvg.hu.
Azok sem számolhatnak sokkal magasabb bruttó alapbérrel, akik már hat-nyolc éve tanítanak, az ő alapfizetésük főiskola vagy BA/BSc-diplomával ugyanis 237.510 forint, a 12-14 éve tanítóknak pedig 255.780 forint. Az egyetemen/mesterszakon szerzett diplomával dolgozó tanárok közül a legfiatalabbak bére is ilyen összeg körül mozog, a három-öt éves tapasztalattal rendelkezők bruttó alapfizetése pedig 243 600 forint. A szakszervezetek évek óta harcolnak azért, hogy ne az életpályamodell alapján, hanem újra a minimálbér alapján számítsák a béreket.
Az OECD-jelentés legfontosabb megállapításai
A 2021-es OECD-jelentésből érdemes néhány fontos megállapítást megismerni és továbbgondolni abban az országban, ahol a kormány tudásalapú helyett munkaalapú társadalmat, polgárok szabad köztársasága helyett banánköztársaságot épít narancsba öltöztetve a mandarinokat.
Egy. Szinte minden, OECD-országban élő és bármilyen iskolai végzettségű 25-64 éves nő átlagosan 76-67 százalékkal kevesebbet keres férfitársainál. Az OECD-országok közül Magyarországon kapják a legalacsonyabb fizetést a felsőfokú végzettségű nők, köztük a pedagógusok is, a hozzájuk hasonló végzettségű férfiakhoz képest 68 százalékot.
Kettő. A megkérdezett 36 OECD- és partnerország közül 30, köztük Magyarország is kijelentette, hogy további intézkedéseket hoztak azon gyermekek oktatásának támogatására, akik a járvány során akadályokkal szembesülhetnek a tanulásban. Ezek közül 22 ország, köztük Magyarország is kijelentette, hogy támogatott eszközökkel rendelkeznek a diákok számára, hogy segítsék az oktatáshoz való hozzáférést.
A Szülői Hang jelenleg is futó felmérésében sok szülő és pedagógus, köztük több kecskeméti is arról számol be, hogy nagyon alacsony az oktatás megbecsültsége Magyarországon. Egyikük így ír:
„Nálunk is van pedagógus hiány, a hiányzó kolléga munkáját túlórában végezzük, emellett készülünk az órákra, javítunk esténként, végezzük az osztályfőnöki feladatokat, napi 10-12 órát dolgozunk.
Szeretem a hivatásom, imádom a gyerekeket; kevés anyagi megbecsülés mellett.
https://szuloihang.hu/m/szoszolo/?ref=homepage1
Három. A világjárvány előtt az általános és középfokú oktatásra fordított összes állami kiadás Magyarországon 2018-ban elérte a bruttó hazai termék (GDP) 2,6 százalékát, ami alacsonyabb volt, mint az OECD 3,2 százalékos átlaga.
Négy Magyarországon a felsőfokú oktatási intézményekre fordított közkiadások egy nappali tagozatos hallgatóra vetítve 7.024 dollárt tettek ki 2018-ban, szemben az OECD átlagos 10.000 dollárjával.
Öt. Magyarország azon tíz OECD-ország közé tartozott, amelyek a GDP legalacsonyabb arányát költötték alap-, közép- és felsőoktatási tanulmányokra. Magyarország 2018 -ban a GDP 3,8 százalékát fordította oktatási intézményekre, ami 1 százalékponttal alacsonyabb az OECD átlagnál. Magyarország az oktatás minden szintjére alacsonyabb GDP-részesedést szentelt, mint az OECD átlag, mind alap-, mind felsőfokú szinten.
Hat. A magyar tanárok átlagos tényleges éves fizetése 24.647 dollár (OECD: 40.707) az óvodában, 25.728 dollár (OECD: 45.687) az általános iskola alsó tagozatain, 25.728 dollár (OECD: 47.988) a felső tagozaton, és 27.979 dollár (OECD: 51.749) a középiskolákban. Ennél rosszabb helyzet csak Costa Ricán és Brazíliában van.
Hét. A tanárok átlagos tényleges fizetése szinte minden országban alacsonyabb, mint más felsőfokú végzettségű munkavállalóké. A tanárok átlagos tényleges fizetése az óvodákban és közoktatásban az OECD-országok átlagában a felsőfokú végzettségű munkavállalók keresetének 81–96 százaléka volt. Magyarországon ez az arány 58-66 százalék között mozgott.
Nyolc. 2019-ben a magyar általános iskolai tanárok 44 százaléka legalább 50 éves volt, ami magasabb, mint az OECD 33 százalékos átlaga.
Nekünk nyolc?
