Matolcsy György jegybankelnöknek nem ez az első kritikus írása a kormányhű Magyar Nemzetben, amelyben az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját veszi célba, különösen ami a nagy költségvetési hiányt és egyre növekvő államadósságot illeti.
A kecskeméti gyökerekkel rendelkező, Fideszhez közeli jegybank elnöke új cikkében irányváltást sürget és többek között azt írja, hogy a kilábalásnak ára van és a kormánynak el kell engednie „a hiányt termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét”. Matolcsy nem részletezi, hogy melyek ezek a beruházások, azt az olvasó fantáziájára bízza, hogy idetartoznak-e a stadionépítések.
A Nemzeti Bank elnöke elismeri, hogy a járvány okozta válságból való kilábalás az utóbbi 100 év összes válságához képest most a leggyorsabb. 2008-2009-ben több mint hat év kellett ahhoz, hogy a magyar gazdaság elérje a válság előtti növekedési szintet. Matolcsynak valójában azzal van baja, amit így fogalmazott meg, hogy „a válság, majd a válságkezelés és most a helyreállítás az egyensúlyok gyors és jelentős romlásával jár együtt.” Mire gondol egyensúlyok alatt?
- Valamennyi egyensúlyi mutató egyszerre romlik. Így a költségvetési hiány, ami 2020–21-ben egyaránt a GDP 8%-a körül alakulhat. Ezzel pedig Magyarország 2022-re már az EU két legmagasabb hiányát tervező országa, Olaszország és Románia mellé kerül.
- Rosszul alakul az államadósság-ráta is, ami a GDP 80%-án várható. Ez pedig Matolcsy szerint azért baj, mert „egy külső sokk esetén újból a magyar pénzügyi rendszer lehet a legsebezhetőbb a régióban.”
- A magyar folyó fizetési mérleg is felborulhat (részben az energiaárak robbanása miatt és a magas költségvetési hiányok következtében), ami a régióban csupán a románnál és a bolgárnál jobb valamelyest. És mivel magas a költségvetési és folyó fizetési hiány, ezek együtt okozzák, hogy Magyarország 2010 után újból beleesik az ikerdeficit csapdájába.
- Ezek mellé jön a magas infláció, ami mögött három ok áll: 1) világgazdasági folyamatok, 2) az itthoni magas költségvetési hiány, és továbbá 3) a termelékenységi és a versenyképességi javulásnál nagyobb jövedelemkiáramlás.
Mindezen egyensúlytalanságok vezettek oda Matolcsy szerint, hogy a magyar gazdaság mai állapotában fenntarthatatlan, a magyar gazdaság sebezhető és sérülékeny, és egy bármikor bekövetkező globális sokknak nem tudna ellenállni, ha nem történik irányváltás.
Márpedig ezek a válságjelek a küszöbön vannak: chiphiány (ami miatt például a kecskeméti Mercedes-Benz gyárnak le kellett állni hetekre), a magas energiaárak, vagy az USA–Kína hidegháború.
Matolcsy megoldásként gyors egyensúlyi fordulatot sürget, hogy a magyar gazdaság újra fenntartható (pénzügyi, és nem ökológiai szempontból) pályára állhasson. És „el kell engedni, vagy át kell ütemezni a hiányt termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét.”
A jegybankelnök szerint „ez most még elég, néhány hónap múlva már nem”.