A kacsa- és libatenyésztők, a nekik járó állatjóléti támogatásoknak csak a töredékét kapták meg a magyar államtól. Az áremelkedések, a térséget sújtó gyakori madárinfluenza és az elszálló termelési költségek mellett ez már túl nagy érvágást jelent: több termelő arra kényszerült, hogy befejezze a működést, míg mások elbocsátásokat lengettek be.
A felháborodott állattartók 2022. február 4-én, a Bács-Kiskun megyei Mélykúton tartanak országos demonstrációt és gyűlést, mert eddig hiába fordultak kompenzációért a Baromfi Termék Tanácshoz (BTT).
A korábban elbírált és megítélt állatjóléti támogatásoknak csak a töredékét kapták meg országszerte a víziszárnyas-tenyésztő gazdák
A 2021 első negyedévére vonatkozó támogatások mindössze 37%-át, míg a második negyedévet illető hozzájárulások 44%-át fizették ki a termelőknek. (A kifizetések tavaly év végén voltak esedékesek.) A terméktanácsnál azzal indokolták a lépést, hogy „a benyújtott jogszerű támogatási igények meghaladták a rendelkezésre álló keretet és a támogatási igényeket a Magyar Államkincstár arányosan csökkentette a keret mértékéig” – írja a napi.hu.
A kormány.hu-n ezzel szemben az a kommunikáció jelent meg néhány hete, hogy 2021-re vonatkozóan a baromfitartók számára nyújtott állatjóléti támogatások költségvetési keretét 2010 óta megháromszorozták.
A felvásárlási árakat az integrátorcégek alakítják
A felvásárlási árakat úgy alakítják ki az integrátorcégek, hogy belekalkulálják az állatjóléti támogatásokat is. A három nagy integrátornak – amelyeknek a vezetői ott ülnek a BTT bizottságaiban is – pontos rálátása van arra, hogy az egyes termelőknél, az állat letelepítésétől kezdve a vágóhídra kerüléséig, milyen költségek keletkeznek. Rendszerint úgy kalkuláltak eddig, hogy az állatjólétivel együtt legyen némi haszna a termelőknek, vagy legalább nullszaldósan jöjjenek ki. Viszont most ezeket a támogatásokat csökkentették, amivel sokaknak egy egész év munkája veszik kárba.
A BTT-hez tartozó Kacsa- és Libaszövetségnek mintegy 990 tagja van, az ágazatban túlnyomórészt kistermelők, a telepükön 10-20 ezer víziszárnyast nevelő családi vállalkozások, vagy egyéni gazdálkodók aktívak. A szereplők jellemzően bértartásban nevelik állataikat és több ezer embernek adnak munkát. Országszerte körülbelül tíz olyan gazdálkodó van csak, amely éves szinten 1 milliónál több madarat tart.
Közéjük tartozott Szalóki Szabolcs, baromfitenyésztő, a Szalóki Agro-Farm Kft. is, amely évente – a gazdasági környezettől függően – 600 ezer-1,2 millió kacsát tenyésztett érsekcsanádi telepén. Január 1-vel azonban a társaság befejezte az állattartást és visszaadta az integrátornak a szárnyasokat, derül ki a napi.hu írásából.
A gondot az állatjóléti támogatás megvágása, a növekvő takarmány-, és energiaárak, a jelentős bér-és járulékköltségek, továbbá az alacsony felvásárlási árak okozzák, amik eddig is lerontották a megtérülést.
A pénzügyi gondok mellett még a térséget sújtó madárinfluenza is komoly problémát jelent, amivel a kecsup-on többször foglalkoztunk.
Hová tűnt a pénz?
A baromfi állatjóléti támogatásokat negyedéves bontásban azért fizeti az állam, hogy a szárnyasok minél jobb körülmények között nőjenek fel. A kacsaágazatban 50-70 forintot fizetnek kacsánként éves szinten, a darabszámtól, és a gazdasági helyzettől. A napi.hu beszélt egy kisebb telepet működtető kacsatenyésztővel is, aki szerint negyedévenként 5 illetve 10 milliós veszteséget okozott a támogatáskiesés. Ez a nagyobbaknál a többszörösére rúg.
A baromfi állatjóléti támogatásokra 2021-re vonatkozóan egy 10 milliárd forintos jogszabályban rögzített keret áll rendelkezésre, emellett van egy pluszkeret, mintegy 2 milliárd forint.
Dühösek a termelők, ezért tüntetést tartanak pénteken Mélykúton
A kialakult helyzet miatt, a bajba került állattenyésztők aláírásgyűjtésbe fogtak, és mintegy 300-an rendkívüli közgyűlés összehívását kérték a Magyar Kacsaszövetségnél. Ezen felül azt is kérték, hogy a szövetség kezdeményezzen ágazati egyeztetéseket a minisztériummal. Kiss István, a szervezet elnöke azonban visszautasította a kérést, arra hivatkozva, hogy a tagok regisztrációja csak február 15-én zárul le, a regisztrált tagok ismerete nélkül viszont nem áll módjában összehívni a közgyűlést.
A kacsatenyésztők ezután felhívást tettek közzé:
„… a magyar kormányzat és annak agrárpolitikai szereplői vissza nem térítendő több százmilliós vagy milliárdos beruházásokat támogatnak a nagy integrátor cégeknél. Ezzel szemben ölbe tett kézzel nézik, hogy termelők százai menjenek tönkre országosan…”.
A termelők február 4-én, a Bács-Kiskun megyei Mélykúton tartanak országos demonstrációt és gyűlést. (A településen lakik egyébként Kiss István is, aki egyben a Hunent Zrt. igazgatóságának elnöke.) Ígéretük szerint, ha ez kevés, akkor tüntetést szerveznek a Baromfi Terméktanács épülete elé, utána pedig ha szükséges, az Agrárminisztérium elé, a Kossuth térre.
