Kecskemét önkormányzata még novemberben megkereste a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalt, hogy tájékoztatást kérjen arról, hogyan áll a járvány Kecskeméten.
Tette ezt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2021. november 11-i állásfoglalása értelmében, ami kimondja, hogy a polgármesterek tájékoztatáskérése és adatigénylése a koronavírus-járványról prioritást kell, hogy élvezzen és azt az Infotv. által előírt 15 napon belül kell megválaszolni. A Hatóság kiemeli azt is, hogy azért kell gyorsan válaszolni a polgármester kérésére, mert a járványügyi helyzet gyors változása miatt a fertőzöttségi adatok hamar irrelevánssá válnak a közvélemény számára.
A Kormányhivatal a kecskeméti önkormányzatnak viszont azt válaszolta, hogy a járványadatokra vonatkozóan tájékoztatást nem tudtak adni
– derül ki a birtokunkba került levélből. Az önkormányzat ezután megkereste a Nemzeti Népegészségügyi Központot is, ahonnan szintén nem kapott választ a kért adatok vonatkozásában.
Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz) polgármester azután fordult adatigényléssel az említett intézményekhez, miután Király József (Szövetség) frakcióvezető a NAIH állásfoglalására hivatkozva hozzá fordult. A polgármesterhez címzett levelében a képviselő azt kérte, hogy a kecskeméti önkormányzat kérjen részletes tájékoztatást a koronavírus fertőzöttek számáról és változásáról 2021. szeptember 1-től számítva, és ezt december 1-től heti rendszerességgel ismételjék meg. Az adatokat pedig a kecskemet.hu oldalon közöljék.
A kérés elment, amiről a jegyző értesítette Királyt is, de választ a polgármester hetek óta nem kapott.
Közérdekű adatról van szó, amit ki kell adni, ha azt egy polgármester kéri
A Kovács Ernő vezette Kormányhivatal válasza felettébb ellentmondásos a NAIH 2021. novemberi közleménye értelmében.
A NAIH nemcsak megállapította azt, hogy egy településre vonatkozóan a koronavírus fertőzöttek száma kinyerhető közérdekű adat, amit az Országos Szakrendszeri Információs Rendszer Járványügyi Szakrendszere (OSZIR) kezel. Hanem fel is szólította az illetékes kormányhivatalt, hogy adja ki az adatigénylő részére a település koronavírus fertőzötteinek számát a megjelölt időszakra vonatkozóan. Az OSZIR ugyanis tartalmazza a megbetegedés kezdetét, helyét, az ápolás helyét, a bejelentett betegséget, a szakmai laboratóriumi diagnózist és az eredmény minősítését.
Adat és információ tehát van, de azt a közpénzből működő állami intézmény mégis visszatartja. Pedig ezeket a helyi védekezésben használandó fontos információkat fideszes és ellenzéki polgármesterek is kérték már sokszor a járvány kezdete óta. A polgármesterek ugyanis fontos szereplői a járvány elleni védekezésnek, amit az Orbán-kormány deklarált az erről szóló kormányrendeletben, amikor feladatokat állapított meg a polgármesterek számára a járvánnyal szembeni védekezés terén.
„Miért ne lehetne ezt tudni?”
Kérdezett vissza Gulyás Gergely miniszter még tavaly júliusban egy heti kormányinfón, amikor arra volt kíváncsi a 444 újságírója, miért nem ismerhetjük meg az oltottsági adatokat területi bontásban. És hasonlókat kérdeztek decemberben Orbán Viktor miniszterelnöktől azok a médiumok, akik elé amúgy nem vagy csak nagyon ritkán áll. Gulyás akkor azt mondta, hogy szívesen segítenek, ha adatot kérnek az újságírók. Orbán pedig azt felelte a 24.hu kérdésére, hogy a kormányülésekre eljutnak az adatok.
A gyakorlatban ezzel szemben mégis az van, hogy még a kormánypárti Szemereyné Pataki Klaudia polgármester sem tudja magát átverekedni a kormányzati-állami útvesztőn, amikor települési adatokat kér a saját városáról.
Király József azt jelezte portálunknak, hogy az ügyet jogi és törvényességi útra tereli.
A NAIH egyébként azt is kimondja, hogy „a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete szükséges mind a polgármestereknek, mind pedig a lakosságnak ahhoz, hogy a járvány elleni védekezésüket illetően megalapozott döntéseket tudjanak hozni”.
