Európai Green Deal, „zöld fordulat Európában”, „harc a klímaváltozás ellen” , „rezsiharc”, „rezsibiztos”, „Paks2-atomlobbi”. A címlapokon hemzsegő jelszavak és felkapott „ökobarát” lózungok olvastán méltán kapkodja a fejét az olvasó.
A fontos hírek pedig rendre elsikkadnak – a földgáz és az atomenergia zöldre festése a francia EU-Elnökség és Macron újraválasztásának egyik pillére lehet. Ha engedjük. Ezért tesszük közzé a Levegő Munkacsoport felhívását, amely arra irányul, hogy ne támogassa a magyar kormány a földgáz és az atomenergia fenntarthatóvá nyilvánítását.
Ezt kéri Palkovics László innovációs és technológia miniszternek írt levelében a Levegő Munkacsoport. A háttérben a legfrissebb hírek szerint az Európai Bizottság arra készül az energetikai taxonómia-rendelettervezetben, hogy az atomenergiát és a földgázt is fenntarthatóvá minősítené, bevonva őket az unió zöldfinanszírozási rendszerébe.
Az eredeti tervek szerint az uniós bizottság már decemberben előállt volna a javaslatcsomaggal, de az úgynevezett taxonómiarendelet ügye, főként az atomenergia zölddé nyilvánításának kérdése az állam – és kormányfők csúcsértekezletén túlságosan megosztónak bizonyult.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a 2021 decemberi csúcstalálkozót követően az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszert (ETS), valamint a készülő taxonómiaszabályozást nevezte meg olyannyira vitás ügyekként, hogy azokról az országvezetők következtetéseket sem fogadtak az EU-értekezleten.
Az ügyben két ellenlábas, Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz, Németország nemrég beiktatott kancellárja közös sajtótájékoztatójukon arra tettek ígéretet, hogy mielőbb kompromisszumos megoldást találnak.
Macron szerint mindenesetre leegyszerűsítő azt mondani, hogy francia–német vitáról lenne szó. – A különböző európai országokban különböző energiamodelleket látunk. Nem lehet más a cél, mint egy olyan taxonómia, ami az iparpolitikánk előmozdítását, illetve a gazdaságaink karbonmentesítését segíti – mondta a francia elnök, aki alig egy hónapja, hogy atomreaktorok építéséről tett bejelentést.
Franciaország és Magyarország részvételével összesen hét uniós tagállam még tavaly márciusban kezdeményezte az Európai Bizottságnál, hogy az atomenergia szerepet kapjon az EU nagyívű klímaprogramjában.
Uniós források szerint az új – az atommal szemben rendkívül kritikus Zöldeket is soraiban tudó – német kormány azon dolgozik, hogy az uniós rendeletet otthon is „eladhatóvá” tegye. Annalena Baerbock Zöldpárti német külügyminiszter első hivatalos munkaútján, épp Párizsban nemrég kijelentette: Berlin következetesen ellenezni fogja a franciák törekvését, hogy a nukleáris alapú áramtermelést uniós szinten fenntarthatóvá minősítsék.
Az európai környezetvédő szakértők és környezetvédő szervezetek százai foglalkoznak az Európai Bizottság ún. Taxonómiarendelet-tervezetével, amelynek egyik célja „a szabályozói keretek biztosítása a fenntartható befektetésekhez, amivel segítséget nyújt a piaci szereplőknek, és kiemelten a pénzügyi intézményeknek a környezeti és fenntarthatósági szempontból pozitív tevékenységek azonosítására.”
Az Európai Bizottság által kezdeményezett ún. taxonómia fő célja annak meghatározása, hogy mely beruházástípusokat kell fenntarthatónak minősíteni, bár nem korlátozza, hogy a kormányok miként támogathatnak egy bizonyos típusú energiaforrást.
Zöld kételyek
A zöldek szerint mind a földgáz, mind az atomenergia támogatása hosszú évtizedekre veszélyes és gazdaságtalan, az éghajlatváltozást fokozó energiatermelést betonozna be és elvonná a forrásokat az energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásoktól.
Mivel a gázinfrastruktúra átlagos élettartama körülbelül 30 év (a cseppfolyósított földgáz-terminálok esetében ez a szám akár 80 évre is emelkedhet), a ma tervezett további gázkapacitások évtizedekig elkerülhetetlenül nagy mennyiségű üvegházhatású gázkibocsátást, valamint egyéb káros légszennyező anyagokat (például nitrogén-oxidokat) és más, a földgázkitermelés során okozott szennyezéseket fognak eredményezni. Továbbá egy jelentős gazdasági terhet jelent majd azon országok fogyasztóinak, amelyek energiafogyasztásukat egyre inkább a földgázból biztosítják.
A Levegő Munkacsoport szerint az atomenergia fejlesztése döbbenetesen nagy, soha meg nem térülő költségekkel jár.
Az ilyen beruházásoknál rendszeresen és nagymértékben túl szokták lépni a tervezett költségeket, továbbá nem számolnak az atomerőmű majdani lebontásának – a megépítéséhez hasonló nagyságú – költségeivel és a radioaktív hulladékok többszázezer éves biztonságos tárolásának költségeivel sem.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a nyílt levél bemutatásakor kijelentette: „Az energiaellátás biztonsága egyáltalán nem kerül veszélybe, ha a megújuló energiaforrások bevezetését fokozott energiahatékonysági intézkedésekkel, valamint a villamosenergia-hálózat és az energiatárolás fejlesztésével párosítják ahelyett, hogy további földgáz- és atomenergia-beruházásokra költenék a rendelkezésre álló forrásokat.”
Európa-szerte számos civil szervezet szólította fel a nemzeti kormányokat és az Európai Bizottságot, hogy ne támogassák a földgáz és az atomenergia zöldre festését.
A magyar közvélemény várja a kormány állásfoglalását – és az ellenzékét is. Ön mit gondol?
Z.Z. írása. Hasonló nemzetközi kitentő írásokért keresse fel a Nagyvilágban rovatunkat ide kattintva.
