fbpx
19 C
Kecskemét
2022. május 17., kedd

FRISS HÍREK

A kecskeméti joghallgató 15-i beszédében a diákság szegénységéről beszélt, a politikusok kiakadtak

Váratlanul érte a megjelent országgyűlési képviselőt, főispánt és polgármestert az a március 15-i ünnepi beszéd, amit Fajszi Károly, a Kecskeméti Református Jogakadémia másodéves joghallgatója mondott el az ifjúság nevében. A botrányba fulladt 1848-1849-es kecskeméti ünnepség nagyon régen történt, pontosan 1936. március 15-én. Nemcsak a várost, de az országos sajtót is izgalomba hozta a Kossuth-szobor előtt kirobbant vihar, amit a diákvezér szónoklata váltott ki, miután az első sorokban ülő polgármester és a mellette ülő politikusok hangos megjegyzésekkel próbáltak megszakítani.

A csóró ifjúság és a keresztény úri középosztály

A kecskeméti joghallgató a beszédét azzal kezdte, hogy:

öregek és fiatalok versenyfutása sohasem volt kirívóbb, mint éppen ma. Éppen az a nemzedék lát ellenséget a mai ifjúságban, amely elvesztette a világháborút és a rakott asztal mellől intézi vádjait az ifjúság felé. Azt az ifjúságot vádolják puhasággal és gyengeséggel, amelyik uzsonnafilléreit áldozta a revízió propagandájára, ugyanakkor, mikor a «nemzetmentők» Lillafüredet építették maguknak és lószőrmatracokat szállítottak a hadseregnek.

[A lószőrmatrac-ügy még 1929-ben robbant ki, amikor a honvédelmi minisztérium 3,5 millió pengő értékben lószőrmatracot rendelt, hogy a katonák szalmazsákját lecseréljék, csakhogy ehhez nem folytatták le a nyilvános versenytárgyalást, mai kifejezéssel nem volt közbeszerzési eljárás. Az ügy akkorát szólt, hogy a miniszterelnök, gróf Bethlen Istvánnak le is kellet mondatni a honvédelmi minisztert, gróf Csáky Pált és az államtitkárt is.]

Fajszi Károly mit sem törődve az első sorokban ülő úri keresztény előkelőségek egyre fokozódó izgalmával, egyenesen Fáy István főispán, Balásfalvi Kiss Endre polgármester és Zsitvay Tibor or­szággyűlési képviselő felé intézte további szavait:

Mindenki kitartásra és áldozatra hív fel bennünket. Mi kitartunk és meghozzuk a magunk áldozatát, ha van miből. De nincs másunk, mint az életünk és a meggyőződésünk. Mi úgy hazafiaskodunk, ahogy tudunk. Megvettük a hazafias kiadványokat, hordozzuk gomblyukunkban a trianoni keresztjelvényt, amely állítólag külföldön készült és ti, kedves bátyáink és atyáink, jóllakott erkölcsprédikátorok a tele fészekből oktattok bennünket. Nem veszitek észre, jó urak, hogy ez a nemzedék, a mi nemzedékünk új negyvennyolcra készül!”

Fajszit a szemtanúk szerint az sem zavarta, hogy a polgármester, a kormánypárti képviselők, de a helyőrség tisztikara is bekiabálások közepette távozott. Végül a rendőrfogalmazó felszólította a fiatal szónokot, hogy hagyja abba a beszédet, mire Fajszi ellenkezés nélkül lejött az emelvényről, írta a Kurir. A rendőrség végül igazoltatta Fajszit és lefoglalta a beszédének kéziratát.

A Jogakadémián pályadíjat nyert a kecskeméti diák „megbotránkoztató” márciusi beszéde

A következő napokban megjelent újságok botrányról, sajnálatos incidensről és sajnálkozásról írtak. Voltak, akik megértően konstatálták az ifjúság nevében elmondott beszédet, ami a fiatalok nehéz helyzetéről szólt, ami általánosan jellemezte a harmincas évek állapotait. És voltak, akik szerint Fajszi Károly

éles támadást intézett a fennálló rendszer ellen.

De voltak olyan vélemények is, akik szerint nem kellett volna az ünnepi keretek között feszegetni a közelmúlt politikai vétkeit vagy mu­lasztásait. Márcsak azért sem, mert állítólag Fajszi a megyei és városi előkelőségek egész sorát megsértette ezzel a beszéddel, amely az általános politikai, gaz­dasági és kulturális kérdésekkel foglalkozott.

Az Arcanum adatbázisából, Kecskemét és Vidéke, 1936. március 16.

Az ügynek azonban volt egy érdekes momentuma. Nevezetesen a Kecske­méti Református Jogakadémián az volt a szokás, hogy egy-egy ünnep szónoklatára pályázatot írnak ki. A pályamunkát azután a jogakadémia ta­nári kara és a diákok bizottsága is áttanul­mányozza.

A sok pályázat közül Fajszi Károly előre készített beszéde lett az első és ezért 25 pengő jutalom is járt.

Hasonló cikkünk:  Az Alföld - "Itt születtem én...": A Kecskemét Táncegyüttes új műsora
Hasonló cikkünk:  Az Alföld - "Itt születtem én...": A Kecskemét Táncegyüttes új műsora

A botrányba fulladt márciusi ünnepség után a jogakadémia tanárai arra hivatkoztak, hogy bizonyos részeket kihúztak a beszédből, de ezeket Fajszi mégis elmondta. Az ügyben a Jogakadémia fegyelmi eljárást indított. Válaszul viszont a Jogászok Egyesülete rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelyen élesen tiltakoztak a szólásszabadság megsértése ellen, miközben Fajszi szövegét előzetesen jóváhagyták és pénzjutalommal is díjazták. A közgyűlésen volt olyan vélemény is, hogy Fajszit utólag még 20 pengővel jutalmazzák a rendszert bátran, nyíltan és élesen ostorozó beszédéért.

Fajszi Károlyt a rendszer kivetette magából

A joghallható helyzete annyira ellehetetlenült az ifjúsága nevében elmondott beszéde után, hogy az év végén önként megszakította felsőfokú tanulmányait. Júliusban egyszer a neve még megjelent a Kecskeméti Közlönyben, amikor a bugaci kisvasút egyik szárnyvonalát építették ki a diákok (!). A munkát vezető Somodi Kálmán (a kecskeméti Verbőczy B. E. dominusa) helyettesének Fajszi Károlyt nevezte ki. Ketten irányították a több mint hatvan egyetemista kubikost. (Itt érdemes visszautalni márciusi beszédére, amiben azt rótta fel, hogy az ifjúságot puhasággal vádolják.)

Fajszinak végül nem volt maradása Kecskeméten. A híressé vált beszéde után egy évvel Az Est arról számolt be, hogy Budapestre ment, és télen többen látták, amint az ideiglenes hómunkások között havat lapátolt a pesti utcákon. Az Est azt is megjegyezte, hogy a kecskeméti polgármester garanciát kért a kecskeméti ifjúságtól, hogy az 1937. március 15-i ünnepségen nem fognak megismétlődni az előző évi események.

Öt év múlva visszatért Kecskemétre, letette vizsgáit, abszolvált, de a katonaság, a II. világháború, a frontszolgálat, majd a 3 éves hadifogság miatt diplomát már nem szerzett. Több mint 30 évet dolgozott Budapesten a Magyar Postán. Az egyik ÁFÉSZ gazdasági tanácsadójaként 1971-ben vonult nyugdíjba. Négy gyermek édesapja.

A Fajszi-gyűjtemény megalkotója, ami az eszperantistáknak ma is kincsesbánya

Ötvenöt évesen három hónap alatt megtanult eszperantóul. Vizsgát tett, olvasni szeretett volna a nyelven, azonban könyveket nem talált Magyarországon, az eszperantó a nemkívánatosak listáján volt. 1966-ban viszont már részt vett a Budapesten megrendezett 51. Eszperantó Világkongresszus szervezésében, és tanította is az eszperantó nyelvet. Kis magánkönyvtárat üzemeltetett pesti lakásában kutatók és szakdolgozataikat író diákok számára, feleségével együtt a könyvkötést is megtanulták, bekötötték a diákok szakdolgozatait.

Fajszi Károly az eszperantó mozgalom jeles személyisége / Fotó: eszperanto.hu

Fajszi Károly a gyűjtemény létrehozásáért, gondozásáért és gyarapításáért két állami kitüntetést kapott: az első a Munka Érdemrend arany fokozata, amelyet az eszperantó centenáriumi évében, 1987-ben vett át, a második a Köztársasági Érdemrend kis keresztje. Ez utóbbit Göncz Árpád köztársasági elnök nyújtotta át Fajszinak az Országházban 1994. augusztus 20-án. Gyűjteményét 2001-ben adta át az Országos Idegennyelvű Könyvtárnak és ekkor szülőfalujába vonult vissza. Az eszperantistáknak ma is kincsesbánya a Fajszi-gyűjtemény, ami körülbelül 20 ezer bibliográfiai tételből és 20 ezer egyéb dokumentumból áll.

Fajszi Károly született Fülöpszálláson 1911-ben, elhunyt Budapesten, 2004-ben.

A cikkhez felhasznált források: 

Korabeli újságok az Arcanum adatbázisából: Esti Kurir, 1936. március 17; Kecskeméti Közlöny, 1936. március 18, július 26; Friss Ujság, 1936. március 17.; Kecskeméti Lapok, 1936. március 22; Az Est, 1937. március 23.; Pesti Napló, 1929. október 11.; Kecskemét és Vidéke, 1936. március 16.

Fajszi Károly eszperantistáról a Honismeretben is olvasható. Balásfalvi Kiss Endre polgármesterségéről rövid összefoglalót lásd: Kecskemét polgármesterei 1848-1950

Hirdetés

Felkapottak

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...