Áder János államfő második elnöki mandátuma május 9-én jár le, de a választást még mindenképp a választások előtt akarta a Fidesz-KDNP megtartani, hogy a kétharmados parlamenti többség birtokában saját jelöltjük legyen a következő államfő. Ez ma meg is történt és meg is választották a fideszes Novák Katalint Magyarország köztársasági elnökévé. A Parlament a képviselők több mint kétharmadának támogatásával (137 igen, 51 nem, 5 tartózkodás mellett) szavazta meg.
Novák Katalin 2014–2020 között család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, majd 2020–2021 között családokért felelős tárca nélküli miniszter volt, 2017–2021 között a Fidesz egyik alelnöke, 2018-tól országgyűlési képviselő.
Novák Katalin beszédében a lelki és szellemi megújulás szükségességét hangoztatta, és hogy elnökként elsősorban az Alaptörvény betartása vezérelné. Női szerepfelfogásáról is beszélt: nem ahhoz képest akar jó elnök lenni, hogy nő, hanem azzal együtt. Közben pedig meg fogja őrizni családja egységét és biztonságát feleségként, anyaként is.
Az ellenzéki pártszövetség a Jobbik javaslatára a 80 éves Róna Péter közgazdászt jelölte. Róna szerint a történelmi tapasztalatok ellenére a kormány ismét a rossz oldallal, egy véres diktátorral barátkozik. Szerinte az Alaptörvény nem felel meg az kívánalmaknak, de ennek ellenére be kell tartani, és párhuzamba állította a választójogi rendszer igazságtalanságát és a szociális egyenlőtlenségeket.
Nem olvasták fel a jelöltek életrajzát a beszédek előtt, eddig ezt mindig megtették
Kövér László házelnök változtatott a korábbi protokollon: az elnökjelöltek beszédei előtt nem olvasták fel az életrajzukat, a HVG értesülése szerint azért, mert nem mutatott volna jól, hogy míg Novák Katalinnak csak politikai tisztségei voltak, az 56-ban az USA-ba emigrált Róna Péter self made man-ként komoly, politikafüggetlen üzleti karriert futott be.
Novák Katalin 44 évesen a rendszerváltás utáni Magyarország legfiatalabb köztársasági elnöke lett és Magyarország első női köztársasági elnöke.
(444.hu, MTI, hvg.hu)
