Az árstop ellenére az alacsony jövedelműek is jelentős drágulást tapasztalnak

Márciusban sem állt meg az éves infláció Magyarországon: a januári 7,9 és februári 8,3 százalék után múlt hónapban 8,5 százalékra kúszott fel a drágulás. A Pénzcentrum számítása szerint az alacsony jövedelműek által tapasztalható drágulás is felzárkózott 8,5-re, de a legmagasabb árdrágulást a legalább három gyermeket nevelő családok és a magas jövedelműek tapasztalhatták: 8,7 százalékot.

Az elemzők februárban még bíztak abban, hogy az árstop februárban némileg mérsékelheti az inflációt, viszont az energiaárak elszállása és az orosz-ukrán háború kirobbanása után már senki sem volt különösebben bizakodó. Mostanra a szakértők tartósan magas inflációval számolnak, márciusban az áremelkedés a vártnál alacsonyabb volt, viszont csökkenésre aligha lehet számítani.

Ki mit vásárol?

Mivel nem ugyanazokat a termékeket tesszük a kosárba egy-egy vásárlás alkalmával, így a kosárösszetétel nagyban meghatározhatja, ki mekkora drágulást tapasztal. Az árstop például sokkal jobban kedvez a nyugdíjasoknak, hiszen ők az érintett termékekből jóval többet vesznek, míg más rétegek kosárösszetételében kisebb súllyal esik latba a csirkefarhát, UHT tej, fehér kristálycukor, stb.

Bár 2022 márciusában a lakosság egészét érintő infláció 8,5 százalékos volt, a nyugdíjas fogyasztói árindex 8,3 százalék (az augusztusi 4,4, a szemptemberi 5,0 és az októberi 5,7, novemberi 6,5, decemberi 6,7, januári 7,4 és a februári 7,8% után). Úgy tűnik az alacsony jövedelműek által tapasztalható drágulás felzárkózott 8,5-re, de a legmagasabb árdrágulást a legalább három gyermeket nevelő családok és a magas jövedelműek tapasztalhatták: 8,7 százalékot!

Drágulás, drágulás

2021. márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 13 százalékkal lett magasabb, ami a múlt havi 11,3 százalékot is már jóval meghaladja. Az idei év első három hónapjában olyan drasztikus mértékű volt az éves áremelkedés, amilyet a pandémia alatt sem láttunk. Nem is csoda, hiszen alapvető élelmiszerek lettek egy év alat 30-40 százalékkal drágábbak.

A KSH közlése szerint az élelmiszereken belül:

• a margarin ára 33,6,
• a kenyéré 27,9,
• a sajté 21,8,
• a baromfihúsé 21,4,
• a péksüteményeké 18,7,
• a tejtermékeké 18,2,
• az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,9 ,
• a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 3,8,
• a sertéshúsé 3,5,
• a cukoré 3,3 százalékkal emelkedett.

Felmerülhet továbbá a kérdés, hogy hová lettek a drágulási toplistáról az utóbbi idők „favoritja”: az étolaj, illetve a liszt, cukor, és tej. A válasz egyszerű: az élelmiszerárstop következtében ezeknek a termékeknek az ára nem nőtt olyan mértékben, mint a többié, ami elszállt. A „liszt, finomliszt” a KSH szerint 16,5 százalékkal drágább most, szemben a rétesliszttel, ami 40,7 százalékkal kerül többe, mert azt az árstop nem érinti. A kristálycukor mindössze 2,4 százalékkal drágult a boltokban, a friss tej 17,5 százalékot, míg az UHT csak 3,4 százalékot.

(Pénzcentrum)