Hiába kérte többek között a Magyar Orvosi Kamara is, hogy külön egészségügyi minisztérium feleljen a jövőben az egészségügyet érintő döntésekért, ez a jelek szerint nem fog megvalósulni. Maga Gulyás Gergely kancellária-miniszter jelentette ki azt, hogy szinte biztosan nem lesz az új Orbán kormányban önálló egészségügyi tárca.
Orbán a választási eredményekből tökéletesen vonja le azt a következtetést, hogy nem szükséges a darázsfészket bolygatni, sokkal inkább szoros kontroll alá kell vonni. Teszi ezt annak fényében, hogy az általa kreált EMMI az elmúlt tizenkét évben csak a látványos bukásokat, és botrányokat szolgáltatta a miniszterelnök számára. Emlékezzünk csak vissza, sokan azt hittük, hogy Balog Zoltán EMMI miniszternél alkalmatlanabb jelöltet nem nagyon lehet találni még a Fidesz soraiban sem, azonban erre Kásler Miklós gyorsan rácáfolt. Olyannyira, hogy menesztése a folyosói pletykák szerint szinte kinevezése óta a levegőben lógott, csak éppen vagy nem találtak senkit, aki elvállalta volna a miniszterséget, vagy éppen a koronavírus-járvány miatt nem lehetett hadvezért cserélni. Ma már egyre valószínűbbnek tűnik, hogy éppen ezért Kásler nem kap a továbbiakban bizalmat – higgyék el, alkalmatlansága nemcsak innen, hanem a FIDESZ politikusainak a szemszögéből is nyilvánvaló – helyette a Belügyminisztérium (BM) alá tolják be az egészségügyet, amit így valószínűleg a prolongált Pintér Sándor fog vezetni.
Meglehetősen érdekes lesz az egészségügyi rendszeren belül a legnagyobb csoportot érintő változás, a háziorvosok jövőbeni helyzete. Az alapellátásban tevékenykedő orvosok nagy része vállalkozó és finanszírozását így is kapja a NEAK-tól. Őket a tavaly bevezetett törvény az Egészségügyi Szolgálati Jogviszonyról rendelkező törvény (ESZJ) annyiból érintette, hogy a praxisközösség kialakításában résztvevők megkapták az ESZJ által biztosított magasabb jövedelmet. Azonban ezek a praxisközösségek nem helyi szükségletek mentén jöttek létre azaz úgy, hogy ahol mondjuk inkább tüdőgondozói ellátásra van szükség, ott legalább egy tűdőgyógyász vegyen részt a praxisközösségben, hanem teljesen ad hoc szervezőerő mentén, inkább arra törekedtek, hogy a létszám legyen meg, és mindenki megkapja a maga pénzét. Nem véletlenül hívja ezt a Magyar Orvosi Kamara elnöke tszesítésnek.
A vállalkozó orvosok, akik egy-egy kórházi osztályon látnak el nélkülözhetetlen feladatot, sokan több kórházzal is szerződtek, így biztosítva ezen intézmények humánerőforrás igényét, amit saját erejükből nem lennének képesek fedezni. Számos intenzív osztály és sürgősségi osztály, valamint radiológia köszönheti a működőképességét ezen vállalkozó orvosoknak, nélkülük sok kórházi osztály sem a műszakot, sem az ügyeleteket nem tudná kiállítani. De ugyanilyen szerepet látnak el ezen orvosok a szakrendelőkben is, így biztosítva például egy-egy állami szakrendelés meglétét akár egy teljes megyében is.
A vállalkozó orvosokat a jelek szerint tűzzel-vassal kiirtják a rendszerből, hiszen csak június 30-ig foglalkoztathatóak, és addig is pusztán a tavalyi ESZJ tövény által meghatározott bruttó orvosi béreken. Azaz az az idei béremelés, amely az ESZJ törvény hatálya alá tartozó orvosoknak jár, a vállalkozó orvosoknak már nem jár, és pusztán a tavalyi jogállási törvény által meghatározott bruttó összeget kaphatják csak meg. Ez pedig jóval kevesebb nettó bért jelent ezen orvosok számára, mint az állami alkalmazotti orvosi bér, hiszen a vállalkozóknak ebből a munkavállalói járulékokat is be kell fizetni. Valamint számukra plusz terhet jelent, hogy nem jár fizetett szabadság, vagy betegállomány, azonban a saját felelősség-biztosításukat ugyanúgy ki kell fizetniük, mint a vállalkozásuk további költségeit is. Így ezen orvosok vagy átnyergelnek a magánellátásba, vagy külföldre mennek, esetleg pályaelhagyók lesznek, illetve – az állami erőszak szándéknak megfelelően – beforognak az állami ellátásba, állami alkalmazottként. Ahogyan a járó- és fekvőbetegellátást biztosító orvosok jelentős része jelenleg is dolgozik – a már jól ismert jogállási törvény keretei között – és akik valószínűleg a jövőben már a Belügyminiszter parancsa alapján emelhetik, vagy engedhetik le a kezüket, annak megfelelően, hogy éppen az utasítás mit tartalmaz.
Ez az ESZJ törvény alá eső alkalmazotti réteg adja az orvos- és szakdolgozó társadalom legszélesebb rétegét, éppen ezért gondolja úgy a miniszterelnök, hogy az ő kontrolljuk fogja meghatározni az egészségügy jövőjét.
A fekvőbeteg ellátás terhelését tovább fogja súlyosbítani az a tény, hogy az állami járóbetegellátás rendkívül akadozva fog működni a humánerőforrás-hiány miatt, amelyhez a vállalkozó orvosok elüldözése is hozzájárul, így sokkal több ellátatlan, súlyos állapotú beteg fog megjelenni a kórházakban, akik ellátása így hosszabb ideig fog tartani, lényegesen magasabb humánerőforrás-igényt táplálva.
Mindeközben meg fog erősödni az a réteg is, amely a magánellátást már nem tudja megfizetni, de valahogyan mégis gyógyulni szeretne, ők más, alternatív utakat keresnek majd, hiszen az állami ellátást kivárni, a magánellátást meg megfizetni nem tudják. Ezen alternatív megoldások sok esetben a kuruzslók felemelkedését hozza majd magával, ami a végén a súlyos állapotú, ellátatlan kórházi felvételek számában fog megmutatkozni, azaz megint csak a fekvőbeteg-ellátás további súlyos terhelését fogja okozni, tovább csökkentve ennek kapacitását.
A fentiekből tökéletesen látszik, hogy a logikai láncolat, valamint a matek is egy irányba mutat, mégpedig az egészségügyi rendszer teljes és professzionális átalakítása nem odázható el.
Erővel, rendőrséggel, jogállási törvényekkel a pusztulás nem előzhető meg, sőt még csak időt sem lehet ezzel nyerni, éppen ellenkezőleg ezek a folyamatok és “ösztönzők” jelentősen gyorsítják a teljes összeomlást.
Persze lehet, hogy pontosan erre van szükség ahhoz, hogy a társadalom észrevegye azt az óriási problémát, amivel az egészségügy jelenleg szembenéz. Sajnos azonban ennek lesznek áldozatai is, akárcsak a koronavírus járvány félrekezelésének is, azonban itt már nem egy kisvárosnyi, 46 ezer elhunytról fogunk beszélni, hanem százezrekről.
via 444.hu