Kedden a lengyel és a bolgár kormányt is írásban értesítette a Gazprom, hogy szerdán elzárják előlük az orosz gázt. Ha ez valóban megtörténik, akkor új szakaszába lép a szankciós háború, amit az EU és Oroszország az igazi ukrajnai háború mentén vív egymással.
Egészen mostanáig az európai országok azon vitatkoztak egymással, hogy a földgázra és az olajra is kivessenek-e szankciókat. Óriási összeget, szakértői becslések szerint naponta 1 milliárd eurót fizetnek az európai vevők Oroszországnak az energiáért. Több tagállam, így Magyarország is, eddig ellenezte a gáz és az olaj importjának leállítását. Úgy volt, hogy legközelebb május végén vitatják meg a témát a miniszterelnökök Brüsszelben, ám lehetséges, hogy addigra a gáz ügyét Oroszország egyedül eldönti. A keddi fenyegetések alapján úgy tűnik, hogy ők maguk állítják le az európai szállításaikat.
A Reuters legfrissebb értesülései szerint magyar idő szerint szerdán 6:22-kor óránként kb. 330 ezer köbméternyi gáz érkezett az óránként 3,8 millió köbméter szállítására alkalmas vezetéken, vagyis épp csak csordogált a gáz, ráadásul nem is feltétlenül Lengyelországnak, mert ezen a vezetéken Németországba is szállítanak. A Reuters jelentése szerint az éjjel volt olyan is, hogy egyáltalán nem jött gáz a vezetéken.
„Teljes egészében felfüggesztették a szállításokat” a bolgár Bulgargaznak és a lengyel PGNiG-nek, „a rubelben fizetés hiánya miatt”, közölte szerda reggel a Gazprom. Közleményükben jelezték, hogy „április 1-től a gázért rubelben kell fizetni az új fizetési rendszerben, amiről időben értesítettük partnereinket”. A Gazprom egyben arra is figyelmeztetett, hogy amennyiben Lengyelország és Bulgária „illegálisan vételezne gázt” az országokon áthaladó tranzitból, akkor „teljes egészében leállítják” a gáztranszfert is.
Az oroszok arra hivatkoznak, hogy a vevőik nem akarnak Putyin március végén hozott rendelete szerint fizetni, és aki nem így fizet, az mostantól nem kap gázt. Putyin rendelete azt követeli, hogy a vevők tegyék le euróban és dollárban a gáz árát a Gazprombanknál nyitandó új számlájukra, azt egy technikailag kölcsönszerződésnek látszó ügylettel a bank rubellé váltaná át, a rubelt pedig egy másik számlára tennék, ami szintén a vevő nevén lenne, és onnan utalnák el a Gazpromnak a pénzt, immár rubelben. A bonyolult rendszer elvben azt volt hivatott kivédeni, hogy az orosz pénzügyi szolgáltatókra kivetett EU-s szankciók ne akadályozzák a „rubelben fizetést”.
Az Európai Bizottság április 15-én kiadott egy állásfoglalást, hogy véleményük szerint ez a fizetési rendszer még így is sérti a szankciókat, bár hozzátették, hogy ez nem jelent kötelező iránymutatást a Gazprommal kapcsolatban álló cégeknek.A lengyel helyzet az egyértelműbb a gázháború mostani fordulójában. A lengyel PGNiG nevű, jórészt állami kézben lévő energetikai vállalatnak múlt pénteken kellett volna kifizetnie az első számláját a Putyin-féle rendelet kiadása óta, de a cég csak az eredeti szerződés szerint lett volna hajlandó fizetni. Ilyen határozottságot eddig a lengyeleken kívül csak a hollandok mutattak, a többi európai kormány még nem árulta el, hogy mit kezd a rendeletben meghatározott új fizetési kötelezettséggel.
A lengyelek tehát közölték, csak a régi módon hajlandók fizetni, mire kedden a Gazprom hivatalosan értesítette őket, hogy szerdától nem kapnak gázt a Jamal vezetéken. Ez a vezeték Fehéroroszországon keresztül visz gázt Lengyelországba, és az Északi Áramlat 1 megépüléséig Németországot is főleg innen látták el az oroszok. Azóta viszont előfordult, hogy Németország irányából küldtek gázt a lengyeleknek a Jamalon, megfordítva a vezeték irányát, hogy ezzel is jelezzék, mennyire fontos az Áramlat.
A Jamal vezetéket egyébként már a bejelentés előtt, kedden napközben is elzárták az oroszok néhány órára, és már ez a fejlemény is elég volt ahhoz, hogy 17 százalékkal emelkedjen a legfontosabb európai gáztőzsdén, a holland TTF-en vásárolható földgáz ára. Később újraindult a szállítás, de az orosz bejelentés szerint szerdán teljesen leáll.
Lengyelország évente 10 milliárd köbméter gázt vásárolt az oroszoktól egy év végén lejáró szerződés alapján. A lengyel kormány már korábban bejelentette, hogy a szerződést nem akarják meghosszabbítani.
Lengyelországnak van saját LNG-terminálja, ahol hajón érkező cseppfolyósított gázt tud fogadni. Májusra elkészül a livtán-lengyel vezeték, ami egy litvániai LNG-terminált is be tud kötni a lengyel hálózatba. Hamarosan a cseh-lengyel vezeték is megépül. Ami pedig a legfontosabb, hogy októberre elkészülhet egy új tengeralatti vezeték, ami a norvég mezők gázát viszi Lengyelországba. Ezekből a forrásokból a lengyel kormány szerint lesz elegendő gáza az országnak, és a tárolóik már most elég töltöttek ahhoz, hogy az idei évben ne szenvedjenek hiányt.
Lengyelország ugyanakkor perre megy a Gazprommal, mert a varsói kormány szerint a szállítás leállításával az oroszok megszegik a hatályos szerződésüket.
Bulgária esete bonyolultabbnak tűnik. Úgy tudjuk, hogy az állami Bulgargaz előre fizet az orosz gázért, és nekik is a múlt héten kellett volna először utalniuk az új rendelet szerint. Helyi szakértőktől úgy értesültünk, hogy a Bulgargaz engedélyt kapott a kormánytól, hogy Putyin rendeletének megfelelően fizessen. Mostanra azonban kiderült, hogy ezt az engedélyt a kormány valószínűleg visszavonta. Kiril Petkov miniszterelnök nagy vitában van az ukrajnai háború kezeléséről a kormánykoalícióban lévő szocialistákkal, akik a fegyverszállításokat és az energetikai szankciókat is ellenzik, és állítólag a kormányfő végül úgy döntött, hogy több konfliktust vállal velük, és mégsem ő lesz az első, aki engedi a rubeles fizetést.
Bulgária helyzete sokkal nehezebb, mint Lengyelországé, bár sokkal kevesebb gázra van szüksége. Bulgária a földgáza 90 százalékát vette eddig a Gazpromtól, és egyelőre nem látszik, hogy ezt honnan lehetne pótolni. A bolgárok abban reménykedhetnek, hogy a fűtési szezon végével időt nyerhetnek (Szófiában éppen csütörtökön kapcsolják le a távfűtést), és a nyáron találnak más forrást. A magyar érdekeltségű MET árul még gázt Bulgáriában, és információink szerint a cég továbbra is tud gázt szállítani, bár ez önmagában nem oldja meg Bulgária problémáját.
A bolgár helyzet kedvezőtlenül érintheti Magyarországot is. Tavaly október óta a Gazprom a Magyarországra szállított gáz nagy részét, 3,5 milliárd köbmétert a 4,5 milliárdos éves keretből, egy frissen megnyitott, orosz-török-bolgár-szerb-magyar nyomvonalú vezetéken át szállítja. Nagy kérdés, hogy ha a bolgár-orosz vita elhúzódik, akkor a tranzit megbízhatóan megy-e tovább, vagy a Gazprommal szembeni megtorlásul a bolgárok leállítják.
Ám a legfontosabb kérdés, hogy mit tesz a Gazprom többi európai vevője. A nagy német energetikai cégek, a magyar állami MVM, és sokan mások ráállnak-e a rubelben fizetésre azután, hogy két európai kormány már nemet mondott az orosz igényre? Főleg Bulgária elzárkózása után lesz bajos másoknak azt mondaniuk, hogy „túl nehéz a helyzet”, hiszen ha az EU legszegényebb és az orosz gáznak teljesen kitett országa vállalta a szembeszegülést, akkor az európai szolidaritás felmondását is jelentené, ha mások beleegyeznének a Putyin által diktált feltételekbe.
Egy dologban teljesen egyetértettek a gázpiaci elemzők kedd este: mindannyian hatalmas áremelkedést és gázhiányt várnak a következő időszakra. Mert hiába lehetne elvben pótolni az orosz gázt LNG-vel, azeri, algériai és norvég vezetékes forrásokkal, ezek gyors lekötése és szállítása rövid távon szinte megoldhatatlannak látszik. A német kormány például eddig úgy számolt, hogy legkorábban 2024 nyarára tudna lemondani teljesen az orosz gázról, és ez még az optimista forgatókönyvük volt.
Ha az oroszok tényleg leállítják az európai szállításaikat, akkor az EU rákényszerül a klímavédelmi intézkedéseinek visszavonására is, hogy legalább szénnel lehessen helyettesíteni valamennyit a kieső energiából.
Ugyanakkor nehéz megjósolni, hogy a Gazprom kedden elküldött fenyegetései mennyire vehetők komolyan. A gázszállítások elmaradása óriási bevételkiesést jelent Oroszországnak, ezért egyáltalán nem biztos, hogy hosszú időre és teljesen leállítják a szállítást.
via 444.hu
