Oroszország hadserege 2022. február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsára megtámadta a független Ukrajnát. Az orosz csapatok által ostromlott települések közül sok mára a teljes pusztulás képét mutatják. Nem csupán stratégiai pontokat, mint reptereket, katonai létesítményeket, fegyverraktárakat, vasútállomásokat tettek a földdel szinte egyenlővé, hanem polgári létesítményeket is. Romok, bombák ütötte kráterek mindenütt. Kórházakat, könyvtárakat, lakóépületeket, színházat, óvodákat lőttek szét.
Mindkét fél súlyos károkat szenved. Csak körülbelüli becslések vannak arra vonatkozóan ki mennyi katonát, tankot és emberi veszteséget könyvelhet el a majdnem 80 napja tartó háborúban, amit az orosz propagandában még a nevén sem lehet nevezni. A Kreml elnevezte „különleges hadműveletnek” azt, ahol gyerekek, nők, idősek halnak meg idegen katonák által, és menekülés közben lőnek le ártatlan embereket.
A háború kitörése óta több mint 3 millió ukrán hagyta el a hazáját, a legtöbben Lengyelországban találtak ideiglenes menedéket, bízva abban, hogy mielőbb visszatérhetnek egykori városukba. Már ha lesz egyáltalán hová visszatérni, ha időközben nem lőtték porrá a lakásukkal együtt az utcákat, a parti sétányokat, éttermeket, ahol néhány hónapja szilveszterkor még együtt várták az új évet, sétáltak, ettek, beszélgettek.




Ukrajnában a munkahelyek 30 százaléka, összesen 4,8 millió szűnt meg az orosz invázió óta – közölte május 11-én az ENSZ, írja az AFP. A kilátások még rosszabbak, mert a háború elhúzódik.



A dél-ukrajnai Herszon megyét megszálló orosz hadsereg támogatásával a Kreml-barát hatóságok május 11-én közölték, hogy felkérik Oroszországot a régió annektálására. Moszkva minden bizonnyal megpróbálja alátámasztani az egyre elhúzódóbb és véres háborúban elért eredményeit az orosz közvélemény előtt – írja az AFP. Korábban még az volt a terve Putyinnak, hogy előbb létrehozzák a Herszoni Népköztársaságot (a kelet-ukrajnai szakadár területek mintájára) és népszavazással döntenek a terület hovatartozásáról.


