Fleck Zoltán: Nem a mentelmi jog akadályozza a politikusi felelősségre vonást, hanem Polt Péter

Eltörölné a mentelmi jogot a nemrég a parlamentbe bejutó Mi Hazánk. Novák Előd, a párt képviselője már május 2-án benyújtotta a törvényjavaslatot. Szerinte köztörvényes bűncselekményeket elkövető politikusok bújnak a mentelmi jog mögé, akiket emiatt lehetetlen felelősségre vonni. Fleck Zoltán jogszociológus viszont populizmusnak tartja a mentelmi jog eltörlését. Szerinte enélkül zsarolhatóvá válnának az országgyűlési képviselők.

Alighogy beküzdötte magát a parlamentbe, már hétfőn, az alakuló ülés utáni szünetben törvényjavaslatot nyújtott be a Mi Hazánk országgyűlési képviselője. Az ötszázalékos küszöböt 1,3 százalékkal megugró párt 310 ezer szavazattal került be a parlamentbe hat képviselővel. 2019 ősze óta a választási ígéretei közé emelte a mentelmi jog eltörlését.

„Privilégium”

Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője azt mondta a Szabad Európának: azért nyújtotta be a törvényjavaslatot, mert véget akarnak vetni Magyarországon a politikusbűnözésnek.

„Egyfajta önkorlátozással kellene élniük a politikusoknak a mentelmi jogról való lemondással, és a politikusbűnözés visszaszorítása érdekében is fontos ez. Azt gondoljuk, hogy a törvényjavaslat elfogadásával vissza lehetne szorítani a korrupciót is. Törvények felettiséget biztosít tulajdonképpen, miközben az Alaptörvényben szép szavak szintjén benne van, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, de úgy tűnik, hogy vannak egyenlőbbek, akiknek jár a politikusi felelőtlenség. Az, hogy következmények nélkül bármit meg lehet tenni”

– mondta a Mi Hazánk képviselője, aki szerint a törvények előtt mindenkinek egyenlőnek kell lennie, és a politikusoknak is vállalniuk kell tetteikért a következményeket.

A mentelmi jog intézményrendszere egyidős a parlamentarizmussal, amely minden országgyűlési, valamint EP-képviselőt megillet. Két lényegi pontja van:

• A képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint – a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában – szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.
• A képviselőt csak a bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni, vagy vele szemben más büntetőeljárás-jogi kényszerintézkedést alkalmazni. Vagy a képviselőt csak a szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet szabálysértési őrizetbe venni, vagy vele szemben más szabálysértési kényszerintézkedést alkalmazni.

A Mi Hazánk politikusa szerint éppen e mögé a két pont mögé bújnak a képviselők, amikor felelősségre akarják őket vonni. Novák Előd úgy véli: a mentelmi jog olyan idejétmúlt dolog, amely privilégiumokat ad a képviselőknek, ezekre viszont a munkájuk elvégzéséhez egyáltalán nincs szükség.

Mentelmi jog nélkül zsarolható a politikus

Az egyik ellenzéki párt jogásza szerint viszont nagyon is szükség van a mentelmi jogra. A neve elhallgatását kérő jogász szerint a jognak valójában egy érdemi célja van, mégpedig az, hogy csak emiatt dolgozhatnak szabadon az országgyűlési képviselők.

„Az akadályoztatás nagyon is valós veszély. Országgyűlési képviselők ellen százas nagyságrendben indítanak magánvádas eljárásokat egy ciklusban, főleg becsületsértés, rágalmazás miatt. Ha nem lenne a mentelmi jog, a képviselő mást sem csinálna, mint bírósági tárgyalóteremből tárgyalóterembe járna, semmi másra nem maradna ideje. Ne legyenek illúzióink, ezeket ki is használnák azok, akik érdekeltek abban, hogy például egy ellenzéki képviselő ne tudjon a választókerületével foglalkozni, csak pereskedjen”

– mondta a jogász, aki szerint ha nem létezne a mentelmi jog, a képviselők nem mondhatnák el szabadon a véleményüket, nehogy bepereljék őket. Így némaságra ítéltetnének, minimálisan sem tudnák ellenőrizni a kormányt, és felszólalni sem a károsnak gondolt intézkedések ellen.

Tévút

A mentelmi jog intézményének eredeti logikája az, hogy a kormányzati hatalom – amelynek kezében vannak a büntető intézményrendszerek – ne tudja sarokba szorítani, zsarolni, fenyegetni vagy politikai szempontból rossz helyzetbe hozni a parlamenti képviselőket, akiknek elvileg az a feladatuk, hogy ellenőrizzék a kormány tevékenységét. Tehát a mentelmi jog valójában egy hatalommegosztási kérdés volt – legalábbis eredeti értelmében.