A külföldi közvetlentőke-befektetések gazdasági hatásai összetettek, és kétségtelenül fontos a nemzetközi nagyvállalatok jelenléte ahhoz, hogy egy ország be tudjon kapcsolódni a globális gazdaság működésébe. Magyarországon azonban világviszonylatban az egyik legmagasabb a külföldi tulajdonú vállalatok szerepe. Az Eurostat adatai szerint csak Írországban adják a gazdasági teljesítmény nagyobb részét külföldi cégek.
A külföldi tulajdonú cégek pozitív és negatív gazdasági hatásait is sok szempontból vizsgálják, legyen az a munkakultúra, a vélt vagy valós hatékonyságuk, vagy hogy éppen a transzferárak alkalmazásával és a nagy tanácsadócégek segítségével hogyan bújnak ki az adófizetés alól.
Azzal, hogy a cégek tulajdonosai külföldiek, egy fontos bevételről is le kell mondanunk: kevéssé ismert tény, hogy a külföldi tulajdonosok a nyereségből felvett osztalék után gyakorlatilag nem adóznak Magyarországon.
A kormányzat 2010-ben célul tűzte ki, hogy többségi magyar tulajdonba kerüljön az energiaszektor, a bankszektor, a média és a kiskereskedelem, azóta pedig további ágazatokkal kapcsolatban hallhattuk ugyanezt. Míg a négy említett szektorban nőtt a magyar tulajdon aránya, viszont a gazdaság egészében az elmúlt években is folytatódott a külföldi tulajdonú cégek térnyerése.
Az elmúlt években lezajlott változások hatására 2020-ra a magyarországi céges bevételek 42,6 százaléka már külföldi többségi tulajdonosokhoz érkezik. A hozzáadott értékben még ennél is nagyobb a szerepük, ám az egyelőre csak 2018-ig érhető el – akkor 47,8 százalék volt. A trendeket viszont az árbevétel is jól mutatja, az elmúlt években valamelyest csökkent a hazai tulajdonú gazdaság szerepe Magyarországon.
A külföldi és hazai tulajdonú cégek között jelentős különbségek vannak a jövedelmezőségben is. Az árbevételhez mért üzemi eredmény aránya mutatja meg a profit arányát. Az elmúlt fél évtized átlagában a külföldi cégek esetében az így mért eredményesség 5,1 százalék volt, míg a hazaiaknál 6,9 százalék. Ahogy erről korábban részletesen írtunk a transzferárakkal foglalkozó cikksorozatunkban, ez nem azért alakul így, mert rosszabbul gazdálkodnának, hanem mert az itt megtermelt profitot alapvetően legális, de nem túl etikus módszerekkel jellemzően az anyavállalathoz juttatják vissza a költségek könyvelésével.
Az elmúlt években az olló tovább nyílt a hazai és a külföldi cégek között: a koronavírussal terhelt 2020-as évben a külföldiek rekord alacsony profitot értek el, a magyarok rekord magasat.
Nemcsak a nyereség mértékében van különbség a hazai és a külföldi cégek között, hanem annak felhasználásban is. A külföldi cégek 2016-ban még a profit nagyobb részét hagyták meg a cégükben, és csak harmadát fizették ki osztalékként (32,5 százalék). Ekkor a magyar cégek a profit 43,8 százalékát vették ki osztalékként.
2020-ban azonban a külföldi tulajdonosok a profit 70,3 százalékát kivették a cégükből, a 2020-as beszámolók alapján 1200 milliárd forint osztalékot söpörtek ki a külföldi tulajdonosok magyarországi cégeikből.
Ennél a valós összeg ráadásul magasabb lehet, mert számos eltérő üzleti éves külföldi tulajdonú nagyvállalat van, ami nem szerepel a statisztikában. Tavaly valószínűleg újabb rekordot könyvelhetünk el, hiszen az állami támogatásokat folyamatosan bezsebelő, társasági adót (tao) magyarországi működése során érdemben soha nem fizető Audi 2021 februárjában egyedül 2160 milliárd forint osztalékot küldött haza. A külföldi tulajdonosok tehát a profit egyre nagyobb részét vették ki cégeikből osztalékként az elmúlt években, míg a magyar tulajdonosok esetében stabil volt az arány.
Mindez azt jelenti, hogy a hazai leányvállalatok esetében a megtermelt profit felét sem lehet újabb beruházásokra fordítani. Amikor egy magyar tulajdonos veszi fel osztalékként a profitot, akkor azt a forrást jó eséllyel más hazai beruházásra fordítja – ha az adott vállalaton kívül is -, egy külföldi tulajdonos esetében erre jóval kisebb az esély.
Feltűnő lehet még az állami cégek osztalékkifizetésének megugrása 2020-ban: a rekord nagyságú költségvetési hiány mellett kihasználtak minden elérhető forrást. Az állami tulajdonú cégek kis szerepet játszanak a hazai gazdaságban, árbevétel-arányos súlyuk azonban 2016 és 2020 között 3,7 százalékról 5,1 százalékra nőtt. A megugrást segítette, hogy ezek egy jelentős része állami forrásokból gazdálkodik, így a gazdasági visszaesés őket kevésbé érintette.
Az államháztartás bevételei szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a külföldi tulajdonosok mekkora részét hagyják helyben az itt megtermelt profitnak: ha ezt beruházásokra használják, az segíti a gazdaság növekedését, ami nem csak a GDP-t növeli, hanem adóbevételeket is generál.
A problémát azt jelenti, hogy ha egy külföldi tulajdonos vesz ki osztalékot a cégéből, akkor gyakorlatilag semmilyen magyar adóbevétel nem keletkezik.
A vállalati osztalékok után a magánszemélyek jelentős adót fizetnek: 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett 15,5 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetni kell. Igaz, utóbbit csak addig, amíg az adóévben megszerzett összes szocho alapot jelentő jövedelem a minimálbér 24-szeresét el nem éri. Tavaly így maximum 4 millió forintnyi osztalék után kellett 623 ezer forint ehót befizetni.
