Nincs ember Baján, aki tudná, milyen előnyökkel jár, hogy a település – a választási kampány hozadékaként – megyei jogú várossá avanzsált. Amúgy Baja ellenzéki vezetése továbbra is azt szeretné, ha a város a Bács-Kiskunból kiszakadó önálló Bács megye fővárosa lehetne. Az viszont kérdés, hogy a kormányerők nem tesznek-e kísérletet a városvezetés megbuktatására.
Baja központjában arról faggattuk az utcán sétáló, beszélgető, napfürdőző, vásároló és a vendéglők teraszán kvaterkázó helybélieket, hogy szerintük mit hoz szűkebb hazájuknak a megyei jogú városi rang. Merthogy májustól a 33 ezer lelkes Duna-parti város elnyerte ezt a titulust. Minden kérdezett nagyjából azt felelte, hogy fogalma sincs, mi az a megyei jogú város, és mivel jár a cím. Két, az írásbeli érettségiről hazafelé ballagó lány adott csak némi prognózist, ők nevetve azt jósolták: több buli lesz a városban. A velük tartó fiú is tréfásra vette, ő ennyit mondott: hogy mi az a megyei… izé, azt a szí-áj-éj se szedi ki belőlem.
Jelentkezz be a KecsUP-ra!
Lépj be a beszélgetéshez és hogy jobban megismerjük egymást.
A harmincadik kérdezett után – látva, hogy Baja közigazgatási előrelépése nem üti meg a helybéliek ingerküszöbét – feladtam a kérdezősködést. A válaszokból egyértelmű volt, hogy Baján nem befolyásolta a parlamenti választás eredményét a megyei jogú várossá válás, ugyanis beszélgetőpartnereim egyike sem emlékezett arra, hogy ez a téma szóba került a kampányban.
Pedig Zsigó Róbert, a körzet kormánypárti képviselője érezhetően kampányhúzásnak szánta az ajándékot. Az 54 esztendős fideszes politikus 1998 óta mindig biztosan hozta a bajai körzetet, 2018-ban megszerezte a szavazatok 54 százalékát. 2022 elején viszont Zsigó tarthatott az ellenzéki összefogás 35 éves jelöltjétől, Kiss László agrárvállalkozótól. Óvatosságra intette, hogy a 2019-es önkormányzati választáson az integrált ellenzék az addig masszívan fideszes bajai képviselő-testület tizenöt helyéből kilencet megszerzett. Ezért aztán Zsigó naponta avatott valamit Baján és környékén, hogy bizonyítsa a körzet fejlődését és saját tevékenységének eredményességét.
Eközben Kiss László azt állította, hogy Baja a megye átlagához és főleg Kecskeméthez képest lassan fejlődik, és a megyeszékhelynek – lélekszámra vetítve – háromszor-négyszer annyi támogatási forrás jut, mint Bajának. Az ellenzék momentumos jelöltje ezt a helyzetet oly módon gondolta orvosolni, hogy Baja és környéke szakadjon ki Bács-Kiskun megyéből, és jöjjön létre újra Bács megye, Baja székhellyel. Az agrárvállalkozó bízott benne, hogy a terv megszólítja a tősgyökeres bácskaikat, hiszen a két világháború, majd 1945 és 1950 között önálló megye volt a Baja-központú Bács. Erre reagált azzal Zsigó, hogy legyen Baja megyei jogú város, és javaslatára a kormány igent bólintott.
