Egy vidéki élelmiszerboltban a cukor kilója jelenleg 299 forintba kerül. A boltos azonban azt mondta nekünk, hogy ő a nagykereskedőtől (bruttó) 432 forintért veszi az árut. Ez azt jelenti, hogy minden egyes alkalommal, amikor elad egy kiló cukrot, 133 forintot bukik. Ezt természetesen csak azért teszi, mert a kormány rákényszeríti. Az árstop rendelet ugyanis előírja, hogy a cukrot a boltnak folyamatosan tartania kell a 2021. október 15-i fogyasztói áron. A nagykereskedőkre viszont nem vonatkozik a stop, azok megemelhetik az áraikat, és áprilistól jelentősen meg is emelték.
Ugyanebben az üzletben a legolcsóbb liszt kilója az árstop miatt 179 forint, de a beszerzési ára jelenleg már 236 forint, vagyis a kikényszerített értékesítés kilónként 57 forint veszteséget okoz. A napraforgó étolajat 999 forintér veszi a boltos, de 699 forintért kénytelen eladni, tehát literenként épp 300 forintot bukik rajta. Erre mondja a klasszikus vicc, hogy ha keresni akar, akkor zárjon be, de a helyzet persze nem vicces, boltosunk ugyanis most már havonta 100 ezer forintos nagyságrendben szenved el veszteséget az intézkedések miatt.
Az élelmiszer kis- és nagykereskedelemben uralkodó viszonyok szürrealitásának azonban ezzel még koránt sincs vége. Ha ugyanis a boltos kénytelen-kelletlen megrendeli a nagykerből a számára veszteséget okozó árukat, sokszor azzal szembesül, hogy a kért mennyiséget nem tudják neki leszállítani. A nagykereskedő indoka többnyire az, hogy nála sincs elég áru, mert a gyártó nem tud neki eleget vinni. A kiskereskedőre rákényszerített veszteséget tehát végső soron egy másik piaci anomália, az általános áruhiány mérsékli.
A jogszabályok viszont betarthatatlanná váltak. A boltosnak ugyanis az október közepéhez hasonló szinten folyamatosan tartania kellene az árstoppolt termékeket, hiszen a kormány ezzel az előírással akarta megakadályozni, hogy ezek a termékek eltűnjenek a polcokról. Logikus kereskedelmi válaszlépés lett volna az árstopra a hét érintett termék készletből való kivezetése, ezzel a veszteséges működés elkerülése, ez azonban tilos. A boltos tehát az áruhiány miatt nem tud eleget tenni ennek a követelménynek, és egy ellenőrzés során csak azt tudja bemutatni, hogy ő a nagykerből bizony megrendelte a lisztet és a cukrot, de nem kapta meg.
Amennyit megkap, azt viszont hamar elviszik a vevők, az áruhiány így a nagykerből gyorsan begyűrűzik a kiskereskedelembe is.
A nagyker ár emelése és az árstop megtartása egy nagyon fontos további piactorzító hatással is jár. Hol vásároljon olajat például egy lángossütő vállalkozás? Ha elmegy a nagykereskedőhöz, ott megvehet egy raklapnyi olajat literenként nettó 787 (a fenti példában említett bruttó 999) forintért, ha viszont bemegy például az általunk említett boltba, akkor ugyanazt megkapja árstoppolva nettó 550 forintért – ha még van belőle a polcon.
A kiskereskedők az általános áruhiány miatt már kezdettől fogva megpróbálták megakadályozni, hogy akár magánszemélyek, akár közületi vevők nagyobb mennyiséget vásároljanak egyszerre, mostanra azonban már odáig fajult a helyzet, hogy a boltok elkezdték egyenesen kitiltani a közületi vevőket (az árstoppos termékekre vonatkozóan).
