A Világgazdaságnak arról is beszélt még Parragh László, hogyha megmarad az adónem, 12-ről 18 millióra emelkedhet az éves bevételi plafon. A tételes havi adó mértéke viszont tíz éve változatlan, ezért kiigazításra szorul, valamint az év végéig hátralévő időt az KATA módszertani átalakításának alapos kidolgozására kellene fordítani.
Hogy megszűnne-e a KATA, arról úgy fogalmazott Parragh László, hogy korai lenne eldönteni. A módosítás kockázata, hogy az új szabályozás vajon milyen vállalkozói hozzáállást vált majd ki. A kivezetéssel pedig visszamegyünk a startmezőre, az adózóknak ismét be kellene lépniük egy adónembe, amire a hajlandóság kérdéses. Azonban ha véget is ér a katázás, a helyére lépő adónak azonnal meg kell jelennie, hogy senkit ne érjen kár”.
Az MKIK elnöke beszélt még a vg-nek a kiskapuk bezárásáról, a rejtett foglakoztatás problémájáról. Mivel a KATA jóval alacsonyabb adóteher, és ha minél többen adóznak így, úgy a közszolgáltatások költségeit – helyettük – a többi munkavállaló fizeti. Ugyanakkor a jelenlegi KATA-szabályozás hosszútávon az egyéneknek sem kedvez.
Mégis, amennyiben marad a KATA, annak a jogszerűen katázók továbbra is nyertesei lesznek. Nyitottság érzékelhető arra a döntéshozó részéről, hogy az eddigi 12 milliós éves bevételi plafont – ameddig jelenleg fennáll a kedvezményes adózás – 18 milliós szintre emeljék. Viszont a mérleg serpenyőjének másik oldalát is rendezni kell: az egy megrendelőhöz normál adózás mellett engedélyezett éves 3 milliós számlázási maximum csökkenhet. Ezzel akadályozható az az ügyeskedés, hogy a főállású munkavégzés egyéni vállalkozói jogviszonyban történjen.
De mindezzel nem érdemes előre szaladni, alaposan át kell gondolni az egész rendszert
– hangsúlyozta Parragh László.
via vg.hu
