Az ellenzék egyik nagyobb pártjának vezetőjeként nyilatkozott új Momentum-elnök a Szabad Európának.
Gelencsér Ferenc középosztályt erősítő szabadelvű gondolkodás híve, de úgy látja, a középosztály lecsúszásának megakadályozását most baloldali szakpolitikával lehet megoldani. Zöldebbé is szeretné formálni a Momentum politikáját. A hatósági árrendszert az egypárti szocializmus örökségének tartja, és bár a béke mellett áll ki, de szerinte Ukrajna azért ne adjon fel területeket. Úgy véli, túlkínálat van ellenzéki pártokból, néhányuknak végig kéne gondolni, hogy kínálatukra van-e kereslet. Ha pedig nincs, akkor ne csinálják, mondta a Szabad Európának a nemrég Gyurcsány Ferenccel egyeztető új Momentum-elnök.
Szemelvények az interjúból:
Mondjon nekem egy-két érvet, ami miatt érdemes a NER-rel nem szimpatizáló nagyközönségnek figyelnie a parlamenti ellenzékre.
Tény, hogy a parlamenti munka teljesen kiüresedett, ez kiderült az elmúlt hat hétben.
Csak most?
Technikailag három hét alatt kiderült. Az első felszólalásom pont erről szólt, hogy még csak az egymásra való odafigyelés igénye sincs meg a Tisztelt Házban. Szakmai viták helyett Soros, Gyurcsány és Brüsszel a válasz mindenre. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy kétmillió ember ránk, a hatpárti koalícióra szavazott. Nekünk képviselnünk kell őket, hangot kell adnunk nekik. Elképesztő mennyiségű e-mail érkezik hozzánk az ország különböző pontjairól, melyekben különböző helyi problémákra hívják fel a figyelmünket, és kérik tőlünk, hogy ezeket artikuláljuk.
De nem állítom azt, hogy az ellenzéki munka meghatározó területe a következő négy évben a parlamenti munka lesz. A Fidesz teljesen kiüresítette. Elengedhetetlen, hogy számtalan utcafórumot tartsunk, találkozzunk az emberekkel és el kell menni vidékre. Meg kell ismerni a vidékieket. Budapestről nem lehet megmondani azt, hogy mi a probléma Békés megyében. A helyiek ezt sokkal jobban tudják, és nem szégyen tanulni tőlük. Odamenni és megkérdezni azt, hogy mivel tudunk mi segíteni. Mire van szükségük? Budapest egy elefántcsonttorony. Egészen más társadalmi problémák vannak itt, mint Szarvason. A mi és minden ellenzéki feladata az, hogy tanuljon és megtanulja feltenni a megfelelő kérdéseket.
Amikor bejött a Momentum az olimpia-ellenes mozgalommal, akkor olyan svungja volt, amilyet aztán az előválasztásnál Márki-Zay Péter körül érzett az ember. Elveszett, vagy csak gyengült a Momentum momentuma?
Nem mondom, hogy elveszett volna, sőt! Ez egy dinamikusan fejlődő szervezet. Öt év után most vagyunk először parlamenti párt. Olyan pártokat utasítottunk magunk mögé, amelyek sokkal régebb óta vannak a politikai életben. Az ellenzéken belül a Momentum, azzal, hogy tíz parlamenti képviselője van, egy erős elem. Nem látom azt, hogy a Momentum gyengült volna, vagy ne lenne erős. De mindig van hova erősödni.
Ön is úgy látja, hogy a parlament alakulásakor eléggé követhetetlen volt a párt álláspontja? Bemegyünk a nyitóülésre, nem megyünk, esküt teszünk, nem teszünk.
Volt némi polemizálás a helyes irányról. A nap végén bementünk és letettük az esküt, hiszen erre kaptunk felhatalmazást a választópolgároktól. Annak az akciónak, amit szerettünk volna elérni, akkor lett volna értelme, ha a többi ellenzéki párt partner benne. Mikor rájöttünk, hogy ez őket nem érdekli, kiüresedett a dolog. Más, ha a teljes magyar ellenzék nem megy be az alakuló ülésre, vagy csak egy tíz fős frakció.
Amikor önt elnökké választották, hogy látta: van a Momentumnak világos politikai arculata?
A Momentum tagsága elképesztően széles társadalmi réteget fed le. El kell érnünk azt, hogy társadalom is lássa, hogy ez mennyire széles. 2017-ben nagyon tágra nyitottuk a kapukat. Azt mondtuk, hogy bárki, aki változást akar, jöjjön hozzánk, és mi elhozzunk a változást. 3000 ember hozta a saját elképzelését. Ezért lehet az, hogy a pártban vannak balliberálisok, centrista liberálisok, jobboldali liberálisok. Van egy közös metszet: mind egy boldogabb országban akarnak élni.
Tagjaink jelentős részének volt lehetősége Nyugat-Európában tanulni, élni, dolgozni. Nyilvánvalóan nem cél, nem is lehet cél az, hogy kritika nélkül átvegyük, amit ott láttunk. Ott sincs kolbászból a kerítés, sőt! Viszont láttunk jó gyakorlatokat. Láttuk, azt, hogy milyen egy sokkal szabadabb országban élni. De nagyon fontos az, hogy a szabadság nem szabadosság.
Nekem idős szüleim vannak. Emlékszem gyerekkoromból, amikor mesélték, milyen volt elutazni nekik Jugoszláviába, egyszer eljutottak Párizsba is. Hogyan kellett bevarrni farzsebbe 100 dollárt, nehogy lebukjanak. Emlékszem arra, amikor gyerekként először mentem velük nyaralni Spanyolországba. Nem voltunk még uniós tagállam. Az osztrák határon leszállítottak minket a buszról. Katonák voltak ott, németjuhász kutyákkal. Félelmetes élmény volt. Emlékszem arra, milyen volt Brüsszelben dolgozni, milyen volt Párizsban tanulni. Mennyit változott a világ. Mi ehhez a világhoz szeretnénk tartozni. Nem akarom azt, hogy a gyerekemnek át kelljen élni a határellenőrzésen, hogy fegyveres katonák és kutyák ellenőrzik, hogy mi van a holmijaink között.
A Momentum korábban mindig azt mondta, hogy megfelelő válaszokat ad a kérdésekre, egyfajta technokrata, szakértői imázsa is volt. Ön, még ha nem is menne bele a jobboldal-baloldal felosztásba, markánsabb profilt adna a pártjának?
Még egyszer: én nem szeretnék ideologizálni. Teljesen távol áll tőlem. A Momentum elnökeként a megoldásokat fogom keresni a problémákra. Az, hogy a Momentum közössége milyen irányt akar ennek a pártnak, az a közösség feladata. Ezt a következő tíz hónapban nagyjából meg lehet határozni.
A középosztályra fókuszálnak?
Abszolút.
Mit visz tovább a Momentum az ellenzék közös programjából, és mi az, amit biztosan nem?
Az ellenzék közös programja értelemszerűen egy konszenzuson alapult. Mindenkinek fájt egy kicsit, és mindenki megtalálta azt a pontot, ami neki még elfogadható volt. A pártok különböző világnézeteit kellett összegyúrni egy emészthető egésszé. Amit mi biztosan tovább fogunk vinni, mert számunkra fontos, más pártoknak talán kevésbé, az többek között az euró bevezetése. Amikor ez a kormány hatalomra került, 300 forint volt egy euró, most 402. Ez 33 százalékos emelkedés.
Nekünk továbbra is fontos, hogy beszélgessünk a lakhatási válságról. Húsz éve nem volt olyan kormány, egyébként az első Orbán-kormány csinálta legutóbb, ami állami bérlakásokat épített volna. Muszáj állami bérlakásprogramot indítani. Ez lenyomná az albérleti és az ingatlan árakat is. Megoldás lenne a lakhatási válságra.
Mi az, amit biztosan nem vinne tovább a programból?
Ez jó kérdés. Erre most nem mondanék semmit.
Jól érzékelem azt, hogy van egy versengés a Momentum és a DK, a két legnagyobb párt között, amiből a Jobbik kiírta magát? Ki hozhatja létre az Elnökök nevű Signal-csoportot?
2019-ben született egy megállapodás arról, hogy hogyan tudjuk megakadályozni a Fideszt abban, hogy a településeket is szétlopják. Ez a megállapodás eredményeket hozott, kiváltképpen Budapesten. Mi nem akarunk semmi mást, csak hogy mindenki tartsa magát a 2019-es megállapodáshoz.
Azon túl, hogy megegyeztek az időközi választások indulóin, miről tárgyaltak még Gyurcsány Ferenccel, amikor a közelmúltban találkoztak?
Valóban találkoztunk. Gyurcsány Ferenc rendkívül szellemes ember, elsütött pár viccet, majd rátértünk a lényegre. Ami az, hogy bár mostanában meglebegtette a Fidesz, hogy az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat egy időben tartanák, én úgy gondolom, hogy az európai parlamenti választásokon minden párt mérettesse meg magát. Derüljön ki, hogy mely pártokra van kereslet a politika piacán. Mert szerintem egy leheletnyi túlkínálat van jelenleg pártokból. Váljon el az ocsú a búzától, és ennek megfelelően forduljunk rá a ’24-es önkormányzati választásokra.
A teljes interjú a szabadeuropa.hu-n olvasható.
