Ciklusok óta politikai okokból halogathatja a kormány a tervet, hogy kis vidéki iskolák felső tagozatait összevonja. Most azonban maga az oktatásügyet átvevő miniszter vetette fel: nézzék meg, kell-e ennyi iskola. Pintér a köznevelés területén is megfogalmazta célkitűzéseit, a vonatkozó terveknek nyáron el kell készülniük. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint most a sok kényszerhelyzet változást hozhat, Setényi János oktatáskutató biztos abban, hogy a tárca hamarosan előáll egy racionalizálási tervvel – írja a HVG.
Az új kormányzati struktúrával az egészségügy mellett az oktatás is végleg átkerült Pintérhez. Utóbbitól valószínűleg ugyanolyan messze van, mint Kásler volt, kívülről mégis úgy látszik, máshogy áll a két új területéhez. Konzultál, és azt ígérik, ez a jövőben is így lesz.
Pintér a miniszterjelölti meghallgatásán azt mondta, eddigi munkája is az együttműködésről szólt, ezt akarja folytatni. Pintér „következetesen alkalmazza vezetési elveit”.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter múlt hétfőn tárgyalt először Pintér Sándorral. Arra nem vállalkozott, hogy ennyiből összehasonlítsa a két miniszter hozzáállását, de azt gondolja, Pintér most minél több helyről próbál információt gyűjteni, mert új neki a terület. Arra kíváncsi, hogy az oktatásban részt vevők hogyan látják a folyamatokat, az oktatás helyzetét, az iskolai munkát, a gyerekek fejlődését.
Találkozásukat bemutatkozó, tájékozódó beszélgetésnek írta le, ahol nem állapodtak meg semmiben. Horváth azt kérte a minisztert, hogy lehetőség szerint a tervezésbe, jogszabály-előkészítésbe, mérésekbe vonják be őket is, hadd tegyék hozzá a szakmai tapasztalataikat.
A szakszervezetek várhatóan június 28-án, a következő sztrájktárgyalási fordulóban találkoznak Pintér Sándorral, bár Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke még nem biztos benne, hogy valóban ott is lesz a miniszter (hívták, de a múlt heti kerekasztal-beszélgetésre nem ment el).
„Bár látszatra úgy tűnik, hogy Pintérnek nagyobb az érdekérvényesítő képessége, valószínűleg mindegy, ki a miniszter, amíg Orbán Viktorban nincs meg az akarat arra, hogy rendezze a pedagógusok helyzetét” – mondja az alelnök. Szerinte a tanári pálya vonzóbbá tételéhez jelentős béremelésre van szükség.
A nagy kérdés, hogy a következő négy évben jön-e radikális változás. Ilyen lehetne például a kisiskolák felső tagozatainak összevonása. Erről évek óta gondolkodnak, Pölöskei Gáborné az Emmi helyettes államtitkáraként 2015-ben a megyei tanévnyitókat egy térképpel járta, amelyen piros pöttyök jelölték a leendő iskolaközpontok helyét. Aszerint járásonként 1-2 településenként maradt volna felső tagozat. Ez valószínűleg politikai okokból maradt el, de az oktatási ügyekre rálátó forrásunk is csak találgat.
Az ötlet négy évvel később újra felbukkant, akkor már a Varga Mihály pénzügyminiszter és Palkovics László innovációs miniszter nevével fémjelzett „Program a Versenyképesebb Magyarországért című dokumentumban”. Azt írták, „az iskolaszerkezet elaprózottságának csökkentésére, a felső tagozatok képzési helyeinek racionalizálásával koncentrálni kell a szakemberállományt, valamint a képzéshez szükséges modern eszközöket”.
Az Emmi akkor cáfolta, hogy lenne ilyen terv, azonban mostani miniszteri meghallgatásán Pintér Sándor maga vetett fel valamiféle átalakítást.
A pedagóguskar elnöke szerint az ügyben nagy körültekintésre van szükség, és bízik benne, hogy legalább megfontolja a kormányzat az ötletet. Az összevonásnak nem csak anyagi, de szakmai indokai is vannak: „Teljesen más 15-20 gyerek között a szocializáció, csoportdinamika, együttműködés. Ha csak 5-7 gyerek jár egy osztályba, nem feltétlen alakulnak ki ugyanazok a készségek. Nem feltétlen jó, ha ennyire el vannak szigetelve, egymástól is jó tanulni.”
via hvg.hu
