A GKI szerint csaknem 500 milliárd forint a közvetlenül továbbterhelhető adó mértéke, és az érintett ágazatok élnek is majd ezzel – írja a HVG.
A GKI kétségbe vonja azt a kormányzati állítást, hogy az extraprofit különadókat az érintett ágazatok szereplői nem terhelik tovább a fogyasztókra, a gazdaságkutató annak mértékét is igyekezett megbecsülni, mekkora lehet a közvetlenül továbbhárított összeg, illetve ez milyen mértékben növeli meg az amúgy is több évtizedes csúcsokat döntögető, májusban már a 10 százalékot is meghaladó inflációt.
Az érintett ágazatok közül 2021-ben a legnagyobb nyeresége a bankszektornak (555 milliárd Ft) , az energiacégeknek (MOL (550 milliárd Ft) és bioüzemanyag gyártók (60 milliárd Ft) és a kiskereskedelmi ágazatnak (290 milliárd Ft) volt. Ezekre a tervezet szerint rendre 250, 300, 60 milliárd Ft extra adó fog jutni 2022-ben, majd 2023-ban még ennél is nagyobb. Vagyis a három vizsgált ágazaton belül ezen adók súlya a nyereséghez képest 50–58–18 százalék lesz. Más ágazatokon belül szintén magas lesz ezen adók súlya, a biztosítási ágazaton belül 63, a kiskereskedelmi láncoknál 40, a bioenergia ágazaton belül pedig 71 százalék lesz az (egyébként nem a nyereségre, hanem a bevételre kivetett) extraprofit adó aránya az adózott eredményhez képest.
A GKI úgy látja: aligha várható, hogy a megadóztatott vállalkozások nem hárítják át az adókat a fogyasztókra. Az egyszerűen áthárítható adók összege – beleértve a szintén megadóztatott gyógyszerforgalmazókat és a légitársaságokat – 475 milliárd forint a GKI becslése szerint. A 2022-re 29 ezer milliárd Ft-ra becsült vásárolt fogyasztás alapján a fogyasztói árindex 1,6 százalékpontos növekedése várható (idén és/vagy jövőre), csupán az extraprofit adó miatt – írja elemzésében a gazdaságkutató, amely szerint a kormány ezzel megint csak tovább gerjeszti az inflációt.
via hvg.hu
