Sokan mondtak sokfélét az elmúlt hetekben a Magyarországon jelenleg legnépszerűbb kisvállalati adónem, a kisadózók tételes adójának, a katának a sorsáról, ugyanakkor jelenleg úgy tűnik, megszűntetni nem fogják, csak a feltételeti változtatják meg. Az egyéni vállalkozói státuszok, és ezen belül a kiadozók számának elmúlt években tapasztalt növekedése egyértelműen arra utal, hogy a reform időszerű, a költségvetés és az adónemet bújtatott foglalkoztatásra használó cégek versenytársai szempontjából is szükséges lépés lenne – írja a G7.
A cél az, hogy magas jövedelmű alkalmazottak ne, sok ügyféllel dolgozó kisvállalkozók viszont adózhassanak így. Ezek alapján úgy tűnik, hogy nem fog megvalósulni Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnökének eredeti felvetése, aki májusban még arról beszélt, hogy akár az adónem teljes megszüntetését is támogatni tudná.
Az egyéni vállalkozók, és ezen belül is a kisadozók összes foglalkoztatotthoz képesti arányának alakulását áttekintve érthető, hogy mire gondolnak a szakértők és döntéshozók akkor amikor úgy fogalmaznak, hogy az eredetileg gazdaságfehérítési céllal bevezetett KATA “túl jól sikerült”.
Nem csak olyanok választják ezt az adózást, akik sok partnernek dolgozva ténylegesen kisvállalkozóként tevékenykednek, hanem olyanok is, akik egy cégnek dolgozva alkalmazottként is adózhatnának jóval többet, mint amennyit vállalkozóként adnak a közösbe.
Ilyen jellegű adóoptimalizációs funckióval pedig az elmúlt években egyre inkább megérte katás vállalkozónak lenni, hiszen a normál esetben alkalmazott 50 ezer forintos havi tételes adó, és a nagyobb nyugdíjjárulékot biztosító 75 ezer forintos adóteher sem nőtt. Az állam tehát adóteher változatlansága és a bújtatott foglalkoztatás miatt is jelentős bevételektől esik el, ami a jelenlegi nehéz költségvetési helyzetben lépéskényszerbe hozta a kormányt.
A kormány egyébként nem is igazán titkolta a sikertelenségét, az idén februárban megjelent konvergenciaprogramban megjegyzik, hogy “az adónem egyszerű jellege és az alacsony adóterhek miatt azonban ezen átalakítások ellenére továbbra is növekszik a KATA népszerűsége, az adóalanyok száma 2022 februárjában meghaladta a 455 ezer főt”.
Ebből a 450 ezer főből a BKIK közleménye szerint nagyjából 100-150 ezer vállalkozó (és munkáltatója) használhatja ezt az adónemet az alkalmazottként fizetendő magasabb közterhek kikerülésére. A BKIK velük kapcsolatban több javaslatot is tesz. Egyrészt felvetik a Nemzeti Adó- és Vámhatóságnál külön részleg jöjjön létre annak érdekében, hogy az adócsaló katásokat hatékonyabban tudják szűrni. A kamara szerint NAV kockázatelemzési képességei ugrásszerűen megnőttek a NAV-hoz bekötött számlázóprogramok és a kézi számlák adatainak kötelező beküldése miatt, így az adóhatóságnak elviekben képesnek kéne lenni a csalók kiszűrésére.
A BKIK által szorgalmazott másik változtatás az lenne, hogy ez a “koncentrált ügyfelűnek” nevezett csoport a mostanihoz képest egy jelentősen emelt havi díjat fizessen. A kormány által kedden benyújtott, a 2023-as költségvetést megalapozó törvényjavaslatok alapján egyébként már az is sejthető, hogy a kormány alapvetőbb változtatásokban is gondolkodik, mint pusztán az adó emelése.
A módosításként előterjesztett verzióban a katára vonatkozó rész megegyezik a jelenleg hatályos szöveggel, amiből valószínűleg az következik, hogy ezeket a részeket később még a törvényjavaslat elfogadása előtt módosítani tervezik. Vannak arra utaló jelek, hogy emelhetik majd a havi tételes adó nagyságát, de azok a már említett feltételek is megváltozhatnak, ami alapján a munkaviszonyt megállapíthatja az adóhatóság egy esetleges ellenőrzésnél. Emellett felmerült még a KATA választására jogosultak körének szűkítése, például egyes cégformák vagy szektorok kizárása is. A változtatások végleges iránya várhatóak a következő hetekben ismertté válik, ahogy a módosító javaslatok nyilvánossá válnának.
via g7.hu
