Az Európai Bizottságnak vannak elvárásai a magyar kormánnyal szemben, hogy megállapodhassanak az uniós forrásokról. Többek között fő elvárások ezek közül a pedagógus béremelés, és deszegregációs lépések az általános iskolákban. A kormányinfón csütörtökön bejelentett négy engedményt pedig már hónapokkal ezelőtt vállalta titokban a kormány – tudta meg az Azonnali.
Magyarország utolsóként nem tudott még megállapodni Brüsszellel az uniós helyreállítási alapról (RFF), és az utolsók között vagyunk 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus (MFF) pénzeit illetően is. Mindkét esetben december 31. a határidő.
Az RFF-et teljesen elbukhatjuk, ha a határidőig nem sikerül megállapodni, az MFF esetében viszont az valóban „jár”, mint tagállam, de a pénzek 14 százalékától akkor is eleshetünk. A bajt látva Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón bejelentette, hogy négy területen is engedményeket tesznek a Bizottságnak:
- az egyszereplős közbeszerzések számát 15 százalékra csökkentik;
- az igazságszolgáltatást úgy alakítják át, hogy korrupciós ügyekben nem a Polt Péter vezette ügyészség, hanem a bíróság dönthet a nyomozás elrendeléséről, vagy leállításáról;
- a kormány szűkíti a rendkívüli jogalkotást és teret hagy a társadalmi konzultációra az egyes törvények elfogadása előtt;
- végül pedig a kormány vállalja, hogy az RFF pénzek jelentős részét az energiafüggőségének enyhítésére fordítja majd.
Ezeket az engedményeket azonban már korábban megtette a kormány, így ez a mostani bejelentés inkább kommunikációs fogásnak tekinthető. Azonban úgy tűnik ez a négy engedmény már nem elégséges a megállapodáshoz, a Bizottságnak még több fontos feltétele van.
A magyar jelentés kiemelten foglalkozik a közoktatás kérdésével, megemlítve, hogy a magyar iskolarendszer széttagolt, nagy a pedagógus hiány, az iskola újrateremti a a társadalmi egyenlőtlenségeket – amik egyébként is nagyok Magyarországon.
A másik kérdés a pedagógusok bére.
„A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, és az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 %-át teszik ki, az oktatási intézmény szintjétől függően”
– áll az országjelentésében.
A Bizottság azt szeretné, hogy a kormány azt nagyon rövid időn belül hozza fel 100%-ra, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért.
Ha lesz megegyezés, akkor is a papírmunka és a végleges engedélyezés a pénzkifizetéshez hónapokat vesz majd igénybe, kérdés van-e idő minderre.
via azonnali.hu