A G7 a német sajtóból átvett egy hírt, amely arról szólt, hogy ott elkezdtek árulni egy meglehetősen egyszerű napelemes rendszert. Lényegében egy dobozos megoldásról van szó, amelyet elvileg az egységes uniós piacon akár egy magyar vásárló is megvehet.
Egy csomagban van nyolc darab kisebb teljesítményű napelem panel, amelyet otthon fel lehet aplikálni a lakás erkélykorlátjára, és az összekötés után maradó egyetlen vezetékét a konnektorba lehet dugni. Ha süt a nap, akkor a napelemek automatikusan áramot juttatnak a lakás elektromos vezetékein keresztül az elektromos berendezésekbe és ezzel a rezsiköltséget lehet csökkenteni.
Németországban a terméket csupán be kell jelenteni a helyi áramszolgáltatónak, és ott ezt az egyszerűnek tűnő formaságot maga a gyártó el is intézi. Olvasói jelzésre a G7 utána járt, vajon Magyarországon is ez-e a helyzet. Egyszóval: nem.
A német termék magyar szempontból több műszaki-szabályozási problémát is felvet, de már eleve ott elbukik, hogy a konnektorba kell csatlakoztatni.
Az Opus Titász ezzel kapcsolatban egyértelműen fogalmazott:
„A cikkben említett We Do Solar nevű berlini cég konnektoros napelemes rendszere Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint nem alkalmazható. A konnektorba dugható napelemes rendszer kialakításával a felhasználó szerződésszegést követ el, amelynek az elosztói üzletszabályzat szerint a jogkövetkezménye: kötbér, felszólítás, a felszólítás eredménytelensége esetén pedig a rendelkezésre állás szüneteltetése, vagy azonnali hatályú szerződésfelmondás és a szolgáltatás megszüntetése.”
A magyar jogszabály például jelenleg a termelt energiára vonatkozóan – háztartási méretű kiserőművek (hmke) esetén – az elszámolási időszakon belül szaldóelszámolást ír elő. Ez azt jelenti, hogy annál a háztartásnál, amely ilyen rendszerrel áramot termel, évente egyszer megnézik, hogy mennyit táplált be a közhálózatba, és mennyit vételezett onnan, és ha több a fogyasztás, mint a termelés, akkor a kettő különbözetét kiszámlázzák, fordított esetben pedig a többlet betáplált energiát a szolgáltató egy bizonyos áron „megveszi”, azaz kifizeti a háztartásnak.
A szaldóelszámoláshoz azonban olyan mérőóra kell, amely mind a két irányú áramfolyamot tudja mérni, és bár a német termék a gyártó szerint nem táplál be semmit a közműhálózatba.
Az Opus Titász felhívja a figyelmet arra, hogy a lakás belső hálózata a közcélú hálózattal közvetlen kapcsolatban van, és a megtermelt, de abban a pillanatban el nem fogyasztott villamos energia a felhasználó csatlakozási pontján keresztül a közcélú hálózatba kerül. A szolgáltató azt mondja, hogy ezt csak a csatlakozási ponton telepített, úgynevezett energiairány-ellenőrző berendezés használatával lehetne elkerülni, de ilyen eszközt a német rendszer nem tartalmaz.
Magyarországon az is probléma, hogy a jelenleg használt mérőórák közül az elektronikusak az erkélyről a lakásba táplált energiát is fogyasztásnak mérnék, vagyis a háztartásnak kiszámláznák az erkélyről jövő áramnak azt a mennyiségét, amelyet az adott pillanatban a lakásban nem használnak fel. Ezek alapján egyértelműnek látszik, hogy ami Németországban egy viszonylag egyszerű elektromos berendezés vásárlásának és használatának tűnik, az Magyarországon szerződésszegésnek minősül.
via g7.hu
