Vármegyék és főispánok, mennyibe fog ez kerülni a megszorítások idején?

Saját számításaik alapján a Momentum szóvivője úgy véli, akár milliárdos kiadás is lehet az új elnevezések bevezetése. A parlament tegnap fogadta el az ezekről szóló törvényjavaslatot. A kormányt is kérdezte az RTL Híradó, de választ nem kaptak.

Az átnevezés indoka az, hogy a főispán kifejezés több szállal kötődik „a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez”. Ugyanezért nevezik át a megyéket is vármegyéknek.

Katona Csaba történész elmondta: A vármegyéket annak idején Szent István hozta létre. Ezek élén állt az ispán, a 16. századtól a főispán. Képviselte a mindenkori kormányzati hatalmat, korábban az uralkodói hatalmat. Rajta tartotta a kezét a megyebeli történéseken, igyekezett érvényesíteni a kormányzat akaratát, szükség esetén gátat vetni olyan törekvéseknek, amelyekkel nem szimpatizált a kormányzat.

Főispánok és főispánnők még a Rákosi rendszerben is voltak. Zemplén megyében lett az ország első főispánnője Berki Mihályné ároktői parasztasszony. Most is lesz egy, Sifter Rózsa, a Zala megyei kormányhivatal vezetője. Azt azonban egyelőre nem tudni, mi lesz a hivatalos megszólítása.

A negyvenes évek végén voltak különösen hangzó megoldások. Korabeli iratokban elvétve lehet találni olyan megszólítást hogy Tisztelt főispán elvtárs – mondta a történész.

A főispánokat a tanácsrendszer szüntette meg végleg. Mostanáig. Tompos Márton országgyűlési képviselő, a Momentum szóvivője szerint viszont a

jelenlegi helyzetben luxus ilyesmivel terhelni a költségvetést.

„Úgy számoljuk hogy a táblák és okmányok cseréje, az adminisztrációs költségek százmilliós, de inkább milliárdos tételre rúghatnak, és egy olyan kontextusban, amikor a Fidesz pontosan azt magyarázza, hogy nagyon meg kell húzni a nadrágszíjat, spórolni kell, a katásokra költött pénzt kell beszedni, és így tovább, ilyenkor erre kidobni ennyi pénzt, ez pazarlás!” – nyilatkozta a szóvivő.