A Telex járt utána kútfúró cégeknél, hogy az idei aszály miatt kiszáradt kutak helyett valóban több-e a megrendelő és érdeklődő új kutak fúrására, mint korábban. A kútfúrók azt is tapasztalják, hogy vannak, akiket nemcsak az aszály, hanem a vízkorlátozásoktól, vízdíjemeléstől és a háborútól való félelem is motivál.
Nem lehet tudni, hogy a sok illegális fúrás miatt pontosan mennyi kút van Magyarországon és ez nagy gond. Nem ellenőrzik, hogy a meglévőkből annyi vizet vesznek-e ki, amekkora mennyiségre bejelentették.
Van egy sztereotípia, miszerint extra gazdag vízkészleteken ül Magyarország – sajnos ez nem egészen igaz. Ez a berögződés pont az ellen hat, hogy az emberek megfontoltan bánjanak az értékes vízzel.
1901 óta a legszárazabb 7 hónapon vagyunk túl – közölte hétfőn az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik. A Duna és a Tisza vízgyűjtő területein a januárjától július végéig terjedő időszakban az éghajlati átlaghoz képest 25%-os, illetve 31%-os csapadékhiány alakult ki. Mindkét területen a március volt a legszárazabb, amikor a csapadék 79-89%-a hiányzott. A vízgyűjtőkön már a tavalyi év is szárazabb volt az átlagosnál, az idei esztendő első 7 hónapja ezt a hiányt csak tovább növelte – írta az OVF.
Az ország több részéből is vannak olyan információk, hogy évtizedek óta meglévő kutak száradnak ki, és sok pénzért újakat kell fúrni helyettük. A kútfúró cégek arról számoltak be, hogy sokkal több munkájuk van az elmúlt évekhez képest. Volt, ahol azt mondták, új gépeket szereztek be, új embereket vettek fel, de így se győzik a sok megrendelést. Az alapanyagok folyamatosan drágulnak, és piaci áron kell tankolniuk, így nem tud garantált áron dolgozni – mondta egy kútfúró. Ha hetek vagy egy-két hónap múlva lévő időpontban állapodnak meg valakivel, nincs előzetes ár, mert nem tudni, hogy addigra hol járnak majd a költségek. „Mindig azt gondoljuk, ha megint árat emelünk, nem lesz több vevő. De mindig van” – mondta az egyik cég képviselője.