A Telex járt utána kútfúró cégeknél, hogy az idei aszály miatt kiszáradt kutak helyett valóban több-e a megrendelő és érdeklődő új kutak fúrására, mint korábban. A kútfúrók azt is tapasztalják, hogy vannak, akiket nemcsak az aszály, hanem a vízkorlátozásoktól, vízdíjemeléstől és a háborútól való félelem is motivál.
Nem lehet tudni, hogy a sok illegális fúrás miatt pontosan mennyi kút van Magyarországon és ez nagy gond. Nem ellenőrzik, hogy a meglévőkből annyi vizet vesznek-e ki, amekkora mennyiségre bejelentették.
Van egy sztereotípia, miszerint extra gazdag vízkészleteken ül Magyarország – sajnos ez nem egészen igaz. Ez a berögződés pont az ellen hat, hogy az emberek megfontoltan bánjanak az értékes vízzel.
1901 óta a legszárazabb 7 hónapon vagyunk túl – közölte hétfőn az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik. A Duna és a Tisza vízgyűjtő területein a januárjától július végéig terjedő időszakban az éghajlati átlaghoz képest 25%-os, illetve 31%-os csapadékhiány alakult ki. Mindkét területen a március volt a legszárazabb, amikor a csapadék 79-89%-a hiányzott. A vízgyűjtőkön már a tavalyi év is szárazabb volt az átlagosnál, az idei esztendő első 7 hónapja ezt a hiányt csak tovább növelte – írta az OVF.
Egy kutat átlagosan méterenként 25-30 ezer forintért fúrnak ki, és van akit eltántorítanak a magas árak. Ha nagyobb, erősebb gépet kell használni, mert keményebb, kövesebb a talaj, akkor 35-40 ezer forint is lehet az ár méterenként. Van, ahol annyira kiszáradt a talaj, hogy nem ritka, hogy egy kutat 50-80 méterre kell lefúrni, hogy vizet találjanak. Ennek a költsége tehát valahol 1,2 millió és 3 millió forint között áll meg.
Egyesek tartanak attól, hogy a villany és a gáz után a vezetékes víznek is durván emelkedhet az ára, így nemcsak az aszály miatt fúratnak maguknak kutat. A szárazság miatt jó pár településen vízhiány van, a települési vezetők és a vízügyi szolgáltatók pedig arra kérték az embereket, hogy a vezetékes vízből ne locsoljanak, ne töltsék a medencét, ne abból mossanak autót. Ezért van, aki úgy gondolja, inkább fúrat magának kutat, amiből majd maga dönti el, mennyi vizet vesz ki.
A kútfúró cégek egyike se tudott megnevezi olyan területet az országban, ahonnan gyakrabban keresnék őket: általános szinten nőtt a megrendeléseik száma.
Bár hivatalosan a kútfúrás bejelentési, illetve engedélyezési kötelezettséghez kötött, nem könnyíti meg a helyzetet, hogy sokan egyszerűen nem teszik meg ezt. Az utóbbi években fellazított előírások keltette félreértések, és a nehézkes ellenőrzés miatt nincs pontos képünk arról, hány kút van az országban, és azt sem tudjuk, hogy azokból milyen mélyről, mennyi vizet vesznek ki.
A sok illegális kút miatt a kormány többször próbálkozott már azzal, hogy olyan időszakokat hirdetett, amikor retorzió nélkül be lehetett jelenteni a korábban illegálisan létesített kutakat. Finoman szólva nem tolongtak az emberek.
„Az illegális fúrások veszélyt jelentenek azért is, mert ha rétegvizeket érnek, akkor elszennyezhetik a nagyon lassan megújuló, védett készleteket” – mondta Waltner István, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) vízgazdálkodási és klímaadaptációs tanszékének vezetője. Sőt, ha nagyüzemben elkezdjük kitermelni a rétegvizeket, előfordulhat, hogy elfogynak.
A „Magyarország vízben gazdag ország” szemlélet félrevezető Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője szerint, mert például a talajvizet már annyira elszennyeztük, hogy lényegében mindenhol ihatatlan. Ráadásul ez a berögződés nem igazán motiválja arra az embereket, hogy megfontoltan bánjanak a vízzel, értékként tekintsenek rá. Pedig az, és egyre inkább az lesz.
