A keddi kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter összefüggésbe hozott több ügyet is a pedagógusbér-emelésekkel. Az egyik ilyen ügy az Európai Bizottságtól várt vitatott támogatások. Olyan érzésünk lehet, mintha a kormány szerint csak abból lehetne emelni a tanárok fizetését, pedig ez nem igaz. A másik ügy a Vodafone megvásárlása – amit hitelből kívánnak megvalósítani – eszerint a vállalat nyereségéből akár a pedagógusok béremelésére is lehet költeni. (De már magából a felvásárlási összegből rendezhetné az állam a béremelést.)
Gulyás újságírói kérdésre válaszolva magyarázta el a képletet:
telekomóriás-felvásárlás = üzlet, oktatásra többet fordítani = költség.
Azonban a kormány hivatalos álláspontja a múltban nem ez volt. Néhány példa:
- Hoffmann Rózsa (2012:): A közoktatás célja, hogy a nemzeti középosztály megerősítésével olyan országot építsünk, amelyben jó élni.
- Balog Zoltán (2014): Pedagógusok, tanítók és tanárok nélkül nincs jövője Magyarországnak, a magyar nemzetnek.
- Orbán Viktor (2017): Oláh György Nobel- és Széchenyi-nagydíjas kémikus szerint „a jövőbe be kell fektetni, és a legjobb befektetés, amelyet egy ország tesz, az a fiatalok nevelése”. Ezek a szavak egy testamentum súlyával nehezednek ránk.
- Balog Zoltán (2018): Az oktatás színvonalának támogatása versenyképességi kérdés, ugyanis az oktatás és a kultúra Európa legfontosabb erőforrása.
- Palkovics László (2022): 12 éve dolgozunk azon, hogy a magyar fiatalok valóban a jövő nyertesei legyenek, és ebben a biztonságos, jól élhető, szerethető országban tervezzék azt a bizonyos jövőt. Ez az oka annak, hogy korábban soha nem látott összeget fordítanak a hazai felsőoktatásra.
- Rétvári Bence (2022): A legjobb befektetés a jövőbe az oktatás, a díjazottak pedig sokat tesznek azért, hogy a következő generáció Magyarországot még eredményesebbé tegye.
- Nagy István (2022): A kiművelt emberfők képzése a legfontosabb befektetés a jövőbe.
Józan ésszel belátva nem kérdés, hogy az oktatás meglehetősen jó befektetés – erről szakmai konszenzus is van. Korábbi tanulmányok ezt támasztják alá a közoktatásról, a felsőoktatással kapcsolatban pedig 2009-ben az OECD úgy számolt, hogy itthon egy diploma megszerzése az államnak kb. 25 ezer dollár kiadást jelent, míg adók és járulékok formájában sok éves összevetésben 275 ezer dollár bevételt hoz, vagyis tizenegyszeresen megtérül.
Ma a magyar diplomás-átlagbér 60 százalékát kapják a tanárok, szinte feleannyit, mint más hasonló végzettségű emberek. Elismerik a fideszes politikusok, hogy jogosak a követelések, azonban konkrét ígéretek a béremelésre nem voltak. Pintér Sándor belügyminiszter, aki már az oktatásügyért is felel, a parlamenti meghallgatásán azt mondta: „Nem ígérek semmit, és azt betartom.”
Februárban viszont rendeletbe foglalták azt a törvényjavaslatot, ami a tanársztrájk korlátozásáról szólt. Ez indította el a tanárok polgári engedetlenségi mozgalmát. A pedagógusoknak egyébként nemcsak az alacsony bér fáj, hanem a szakmai autonómiától való teljes megfosztottság is.
via 444.hu