fbpx
-3.2 C
Kecskemét
2023. február 8., szerda

FRISS HÍREK

Fel lehet kötni a gatyát a következő három hónapban

Nem könnyű az élet a többségnek Magyarországon: rezsinövelés, üzemanyag-változások, kata átalakítás, aszály – augusztus és október között minden eddiginél durvább inflációs nyomás. Az Orbán-kabinet nem háríthatja el teljesen a felelősséget magáról, már nehezebben mutathat csak a külföldre.

Hallhatjuk szüntelen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményiben, hogy a hazai infláció elsősorban külföldi eredetű. A kormány pedig rendre háborús inflációról beszél – ami meglepő módon szintén külső ok.
Azonban nehéz időszak elé nézünk, amikor az infláció kapcsán a hazai tényezőkről kell majd elsősorban beszélni. Ilyen az aszály, ami rátehet még egy lapáttal az élelmiszerárakra. Ilyen a rezsinövelés, az üzemanyag-ársapka szűkítés, vagy éppen a kata évközi átalakítása. Ez utóbbi miatt a „piaci szolgáltatások” összefoglaló név alatt összegyűjtött szolgáltatók olyan tehernövekedést élnek át, amelyet biztosan megpróbálnak áthárítani a fogyasztókra.

Sajnos ebből a mixből, a legutóbbi (júliusi) 13,7 százalékos inflációs adatra annyi új elem rakódik rá, hogy az elemzők már 20 százalék feletti inflációt várnak.

Török Lajos, az Equilor Zrt. vezető elemzője úgy véli, hogy az augusztustól már életbe lépett rezsiemelésnek (a gáz és az áram részleges „visszapiacosításának”) 3-4 százalékpontos hatása lesz az inflációra. Ráadásul, mivel folyamatosan emelkednek a világpiac árak, valójában egy újabb rezsinövelés sem zárható ki.

Borús a kép Nagy János, az Erste Bank elemzője szerint is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a magyar inflációs mutatóban majd csak az októberben közreadott szeptemberi inflációs adatában láttatja először a rezsinövelés hatását. Vagyis nem az augusztusi fogyasztás, hanem a szeptember eleji számlázás alapján becsül. De már korábban is lehet információnk, mert a KSH az augusztusi energiafogyasztás alapján úgynevezett harmonizált fogyasztói árindexet készít az uniós statisztikai hivatalnak, az Eurostatnak, utóbbi közös módszertana alapján. Itt pedig nem a számla beérkezése számít, hanem az a periódus, amikor azt a terméket vagy szolgáltatást elfogyasztotta a lakosság.

A legnagyobb pótlólagos inflációs tényező egyelőre a rezsi. Az üzemanyag-ársapka változó szabályainak hatása még minimális, 1 százalék alatti. Ha október 1-től (eddig van érvényben a lakossági ársapka) vége a 480 forintos benzinnek és dízelnek, márpedig Török Lajos szerint nagyon nagy csoda lenne, ha nem lenne feloldva az üzemanyag-ársapka, akkor novemberben újabb 2-3 százalékpontnyi pótlólagos infláció jelenik meg az akkor közölt októberi adatban.

Inflációs szempontból a legrosszabb a kata átalakítása. Ez ugyanis nemcsak a megszorításokkal terhelt lakosság egy jelentős részének talajvesztését eredményezi, de nagyon komoly inflációpumpa is. Viszont itt az elemzők sokkal nehezebben kalkulálnak, mert ki tudja azt megmondani, hogy a mai katások közül ki hogyan reagál:

  • van, aki abbahagyja;
  • van, aki a szürkezónába lép át;
  • van, aki foglalkoztatott lesz;
  • van, aki megpróbál árat emelni.
Hasonló cikkünk:  A Nemzeti Kereskedelmi Szövetség szerint nem érte el a célját az élelmiszerárstop
Hasonló cikkünk:  Hogyan segítheti az elektronikus fizetés a vállalkozásokat?

Ám Nagy János szerint ha a KSH szóhasználata alapján „piaci szolgáltatásoknak” nevezett ágazat felét-kétharmadát jelentő katásoknak nemcsak minden egyéb költsége, de az adóterhelése is megemelkedik (mondjuk, átlagosan 10-15 százalékkal), akkor biztos, hogy innen nagyon komoly áthárítási, áremelési hatás várható.

Ahogy az elemző mondja, azt ugyan nem tudja, hogy ő megy-e szembe az autópályán, vagy mindenki más, de az elemzők és a jegybank kommunikációjában ez a katás inflációs hatás csak amolyan vonal alatti tételként jelenik meg, de szerinte a katások áremelései akár 0,8-1 százalékos inflációs hatásúak lehetnek, mert amikor a katás villanyszerelő, vagy könyvelő drágít, akkor alighanem a piac többi része is így lép.

Összetettebb az élelmiszer árának kérdése. Ha egy terménynek világpiaci ára van, akkor ott Magyarország nem meghatározó. Ha például rossz a hazai gabonatermés, de újra közlekednek az ukrán hajók, akkor a jegyzések lefelé indulhatnak (búzában, illetve más terményeknél a Párizsi Árutőzsde a mérvadó).

Megjelent a „zsugorítás”, az élelmiszerpiacon ezért is durva a drágulás. Ez az a jelenség, amikor az ár nem változik, csak a kiszerelési mennyiség, ez a termékekre jellemzőbb, mint a szolgáltatásokra.

Áremeléseket okoz az is, hogy az extraadók áthárítása is folyamatos. A különböző kiszemeltek életében a már eddig is megjelent befizetési kötelezettségek mellett vannak téli és őszi adóbefizetési határidők. A cégek „szerencséjére” eleve akkora az infláció, hogy így nehezebben is kimutatható, hogy ők miért drágítanak.

Van ok a bizakodásra is a sok inflációt növelő hatás mellett. A legjobban természetesen a béke segítene, vagyis az orosz–ukrán konszolidáció. Azonban ha erre nem is nagyon számíthatunk, a kamatemelések hatására biztos hűlni fog a gazdaság.

Abban is bízhatunk, hogy velünk ellentétben az EU egészében, így a többi régiós országban is lassan tetőzik már az infláció, így már legalább kevesebb pénzromlást importálunk külföldről. Abban is biztosak lehetünk, hogy a kiskereskedelmi forgalomban is lassul a fogyasztás generálta inflációs nyomás. A választási transzferek (adó-visszatérítés) már kifutnak, jönnek a durva rezsiszámlák, a vágtató inflációból előbb-utóbb fogyasztáscsökkentés lesz.

Az elemzők abban egyetértenek, hogy hamarosan mindezek eredőjeként megérkezhet a 20 százalékos infláció.

via Telex

Hirdetés

Felkapottak

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...