A napelemek telepítése nem éppen zökkenőmentes a magyar háztartások számára, mivel a támogatott projektekre egyelőre nem érkezett meg a pénz. Pedig az otthonok jelentős állami támogatással és a szaldóelszámolás kedvező feltételeivel telepíthettek és telepíthetnek napelemeket, így kihasználva a kedvezőbb rezsiárakat.
Sokan vállalták a rendszer telepítését a szaldóelszámolás miatt akkor is, ha aktuális villamosenergia-fogyasztásuk nem volt olyan magas, mint amennyit napelemmel csúcsidőben termelhettek. A felszerelt ad-vesz mérőórák segítségével a rendszer mérte a hálózatról vételezett és visszatáplált energia mennyiségét, a fogyasztónak pedig csak a különbözetet kellett fizetnie.
A szaldóelszámolást az Európai Uniós szabályozásokkal összhangban, 2023 végével kivezetik, így ennek a kedvezményes elszámolási formának a végéhez közelítünk. Ehelyett bruttó elszámolásra térnek majd át a szolgáltatók. Ott, ahol már van napelem, érdemes jobban kihasználni a termelt energiát, míg ott, ahol még nincs, de tervben van a telepítés, akár a tárolókapacitás kiépítését is érdemes mérlegelni.
Szűcs Gábor saját tapasztalatait osztotta meg 2021-ben megjelent cikkében a villanyautosok.hu portálon. A cikk címe: „A napelemek döntik be az elektromos hálózatot?” A cikkírónál felszerelt napelemrendszer naponta több alkalommal is leállt a napsütéses órákban a túl magas feszültségértékek miatt. Öt évig teljesen zavartalanul működött a telepített rendszer, csak az utóbbi néhány évben tapasztalt leállásokat, ráadásul egyre gyakrabban. A napelemes rendszer lelkét jelentő inverter leállásáról rendszeresen üzeneteket kap, ami alkalmanként 10-15 perces termeléskiesést jelent.
Hartmann Bálint, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa elmondta:
„A probléma azokat érintheti, akiknek a körzetében a felszerelt napelemek időszakosan annyi többletenergiát termelnek, ami megnöveli a feszültséget a lokális hálózaton. Az inverterek beállítása jellemzően +10 százalékos feszültségemelkedést enged meg, ami egyébként megegyezik a közcélú elosztóhálózatokon tartandó feszültség maximális értékével is. A lekapcsolásra a saját és más felhasználói berendezések védelme miatt is szükség van”.
A szakértő szerint épp emiatt nem fordulhat elő az sem, hogy egy olyan háztartásban, ahol nincs napelemes rendszer, de a szomszédoknál már felszereltek ilyet, bármilyen elektromos fogyasztó tönkremenjen a túlfeszültség miatt.
Összességében tehát nem kell attól tartani, hogy a magyarországi elektromos hálózat a lakossági napelemek miatt állna le vagy omlana össze, mint ahogy arról nagyon leegyszerűsítve szó esik a napelemes rendszerek telepítésének elakadásával kapcsolatban – mondta Hartmann.
Magyarországon jelenleg kb. 3500 MW az összes naperőmű kapacitása, beleértve a háztartási és az ipari létesítményeket is. A problémát azonban nem is a lakossági telepítések jelentik. A pályázatokból megvalósítható, 2022-re tervezett naperőművekkel a megújuló termelési kapacitás elérheti a 6000 MW-ot (a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os kapacitásának háromszorosát) országszerte, ami komolyan befolyásolhatja a teljes elektromos ellátási rendszer működését.
Ez nem azt jelenti, hogy a napelemek miatt leállhatna a rendszer, vagy áramkimaradásokat tapasztalnánk. „Ez kiegyenlítési probléma, vagyis biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a megújuló forrású termelést az időjárási körülmények változásának megfelelően kiegyensúlyozzuk” – mondta a szakértő.
Kellene megfelelő előrejelzések készítése, látni kell a felhővonulásokat és viharzónákat, hogy lehessen ezekkel tervezni. Az esetleges termeléskiesés ugyan nem akkora mértékű, hogy pótolhatatlan lenne, de a kiegyenlítő energiák beszerzési ára olyan magas (ezt piaci áron vételezik), hogy az előrejelzések és a megfelelő tartalék erőművek használata hatékonyabbá tehetné a rendszert. Attól azonban semmiképp sem kell tartani, hogy hosszabb távú áramkimaradás következne be, még a teljes napelemes rendszer leállása esetén sem: az uniós hálózattal való összeköttetés miatt Magyarország számára is elérhetők tartalék források ilyen esetekben.
Ahhoz, hogy a teljes rendszer megújuljon rengeteg pénz és idő kell. Hartmann elmondta:
„A probléma több összetevőből áll. A villamos hálózat szinte az egész országban felújításra szorul infrastrukturálisan. Minden régióban vannak olyan részek, amelyek komolyabban érintettek, de a teljes rendszer cseréje nem reális”.
A szakértő szerint a kisfeszültségű trafókörzetek felújítása pár éve néhány 10 millió forintos költséggel bírt, de ez mára megháromszorozódott, és ilyen trafókörzetből nagyjából 100 ezer van az országban.
„A nagy- vagy középfeszültségű alállomások nagyságrendekkel többe kerülnek, és azokból is majdnem 350 darab van. Ez olyan kiadást jelent, amit egyetlen szolgáltató sem tud jelenleg finanszírozni” – mondta.
Vannak hiányosságok az erőművi oldalon is. A kiegyenlítő kapacitás hiánya a megújuló energiatermelési rendszerek terjedésével egyre égetőbbé válik. Vagyis ebben az értelemben – a kiegyenlítő energia magas piaci egységára miatt – az ipari szintű napelemes energiatermelés még drágíthatja is a villamosenergia-ellátást, feltéve, hogy a MAVIR-nak pontos előrejelzések nélkül kell terveznie a kapacitásokat.
Fel kell készülnie arra Magyarországnak is, hogy a jelenlegi problémák a napelemes rendszerek számának emelkedésével fokozódhatnak. Lenne hova fejlődni, például 2020-ban Finnország 60 százalékos megújulóenergia-aránnyal működtette a hálózatát, míg ez Magyarországon ekkor még csak közel 14 százalék volt. Viszont ez a fejlődés roppant forrásigényes. A szolgáltatóknak fel kell készülniük a nagyobb kapacitású napelemparkok telepítésére, amely a tavaszi kapacitásallokációs tender eredményeképp ugyan elmaradt, de a jövőben várható. Ugyanígy az energiaárak emelkedése miatt a lakossági igény is folyamatosan növekszik a háztartási méretű erőművek telepítése és üzemeltetése iránt.
via Qubit
