Sokaknak megoldás lehet az ekho, van azonban egy komoly akadály, amelyet meg kell ugrania a kormánynak, ha az adónem népszerűségét szeretné növelni – írja a HVG.
A Pénzügyminisztérium kedden este jelentette be, hogy csökken az ekho. A Magyar Közlönyben is kiadott kormányrendelet alapján szeptembertől nem kell megfizetni a kifizetőt terhelő 13 százalékos részét a köztehernek, amely így összességében 28 helyett 15 százalékos lesz. Ez a rendelkezés segítség szeretne lenni a katából kiesők számára, ennek azonban vannak akadályai.
Szűk rétegnek alkalmas az ekho adózási forma: sportolóknak és sportvezetőknek, a könyv- és lapkiadásban dolgozóknak, illetve az előadóművészetekhez köthető tevékenységnek. Így újságírók, fordítók, grafikusok, fotósok, színészek, zenészek, de akár egy színház vagy egy filmes produkció alkalmazásában álló fodrászok, sminkesek is ekhózhatnak.
A kormány szerint 41 ezer főről van szó, azonban az ilyen tevékenységet végzők jelentős része eddig katázott, közülük pedig azok kerülnek most a legnagyobb bajba, akik – lévén tevékenységükhöz nem köthető jelentős költség – átalányadózóként a legkisebb, 40 százalékos költségátalányt tudják majd alkalmazni, vagyis bevételük 60 százaléka után fognak majd szja-t és tb-járulékot fizetni. Nem mindenkire igaz ez, a fodrászok esetében például a 80 százalékos költségátalányt lehet alkalmazni.
További korlátozás, hogy legfeljebb 60 millió forintos lehet az éves jövedelem – ez persze jóval magasabb, mint a kata esetében volt. Ahhoz azonban, hogy érdemben nőjön az ekhósok száma, leginkább az érintett tevékenységek bővítésére lenne szükség.
Fontos, hogy az érintett adózó alkalmazásba kerülhet, utána – legalább – a minimálbér után a kifizető levonja, bevallja és megfizeti a közterheket, illetve az afölötti rész után a mostantól 15 százalékos ekhót. A NAV által készített adóbevallási tervezetben az ekho is megjelenik majd, így nem kell foglalkozni az adózással. További előny, hogy az szja megfizetőjeként jogosult lesz az adóalapkedvezményekre, például a családi adókedvezményre vagy a betegségek után járó személyi kedvezményre.
Érdemes tudni, hogy a 15 százalékos ekhóból 9,5 százalék az szja, a többi tb-járulék, mivel ezt a nyugdíjasoknak nem kell megfizetniük, esetükben az ekho mértéke 9,5 százalék.
Számokkal kifejezve:
Az ekho esetében tehát legalább a minimálbér szintjéig meg kell fizetni a közterheket. Ez – a munkaadói közterhekkel együtt – összesen 46,5 százalékot jelent, vagyis a 200 ezres szintnél összesen 93 ezer az adóteher, a dolgozó pedig 133 ezer forintot kap kézhez, a bérköltség pedig 226 ezer forint.
Annál jobban megéri ekhozni, minél több pénz kerül a jövedelemből a kedvezményes adózási körbe. 400 ezer forintos bruttó összegnél ez például 200 ezer forint, ez után kell tehát alapesetben 15 százalékos ekhót megfizetni, ami 30 ezer forint. Az általános szabályok szerint adózó hányaddal együtt tehát az összes (a kifizetőt vagy a megbízottat terhelő) közteher 123 ezer forint, a teljes bérköltség 426 ezer, az elérhető nettó jövedelem pedig 303 ezer.
Ha pedig 400 ezer forintos nettó jövedelmet szeretne elérni a dolgozó, annak az összes költsége valamivel több mint 540 ezer forint, vagyis összesen 140 ezres költséggel kell számolni. Nettó 500 ezernél pedig 154 a közteher mértéke, vagyis látszik, minél nagyobb hányad van az ekho alatt, annál kisebb lesz arányosan az adóteher.
