Igazából még jó is, hogy felülvizsgálják az iskolaépületek fűtési rendszereit, mondják a szakemberek. Az tény, hogy a hőmérsékletet csökkenteni kell, és egyes helyeken akár át is lehet állni szilárdtüzelős megoldásokra, de általánosan nem megoldható a „közoktatás gáztalanítása”.
Európában gázhiány van, és Magyarországnak is fel kell készülnie. Ezért rendelték el annak a felmérését, hogy egyes iskolák fűtését gázválság esetén át lehet-e állítani fatüzelésre. A felmérés még folyamatban van – írta a Belügyminisztérium.
Egyelőre tehát nincs döntés a téli hónapokkal kapcsolatban. Bár keresi az állam az alternatív fűtési lehetőségeket a közoktatásban, felmerült az is, hogy tantermen kívüli, digitális munkarenddel ússzák meg az intézmények rezsiköltégeinek elszállását. Ez utóbbit egyébként a köznevelésért felelős miniszter (azaz Pintér Sándor belügyminiszter) rendelhetné el, de mint írták „ilyen döntés nem született, annak előkészítése nincs napirenden”.
Árulkodó passzus került a tanév rendjét leíró rendeletbe: „Ha az iskola ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt az iskola működtetése nem lehetséges, az iskola igazgatójának jelzése alapján a köznevelésért felelős miniszter az érintett iskolában, feladatellátási helyen, évfolyamon vagy osztályban határozott időre tantermen kívüli, digitális munkarendet rendelhet el.”
Ez az „elháríthatatlan külső ok” lehet egy újabb járványhullám, de lehet akár a gázhiány is, vagy éppen az, hogy nem lesz, aki tanítson és/vagy felügyeljen a gyerekekre.
Kérdés, hogy mennyire lesz megoldható a fűtés az iskolákban télen, az viszont biztos, hogy súlyos, már-már katasztrofális a tanárhiány. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) adatai szerint mintegy 16 ezer pedagógussal van kevesebb a rendszerben, mint ahányra szükség volna. Nem csoda, hogy több ezer tanári állás van meghirdetve. A problémára csekély megoldásnak tűnik az a kormányzati engedmény, hogy most már visszatérhetnek nyugdíjas pedagógusok a rendszerbe.
Mennyire reális lehetőség valamilyen alternatívát találni a most döntő többségben gázalapú fűtésre? Ma az iskolaépületek legtöbbje a helyi távfűtési rendszerre van kötve, a második helyen a saját (gáz)kazánnal rendelkező iskolák állnak és csak nagyon kevés helyen (egy-két településen) van fa- vagy más szilárdtüzelő-alapú fűtés.
Az iskolák átállítása fatüzelésre drága, de elvileg megoldható. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete alelnöke azonban elképzelhetetlennek tartja, hogy télig kivitelezhető lenne általánosan. A szakember szerint minden egyes épületnél külön-külön meg kell vizsgálni, hogy lehet-e, érdemes-e átállni valamilyen alternatív fűtésre. Általános megoldás nincs, azonban nem ördögtől való felmérni, hol van mód a váltásra.
2010 körül egyébként már volt iskolakorszerűsítési uniós pályázat, ami a fűtési rendszereket is célozta. Több település iskolája állt át akkoriban például szalma alapú fűtésre. Valamikor szénnel, fával fűtötték az iskolákat, sok helyen még máig megvannak a kazánházak, a kémények is, elképzelhető, hogy ezek felújításával is be lehetne indítani újra egy „régi típusú” fűtést. Itt az lehet komolyabb probléma, hogy nincs fűtő szakember, nincs szén- vagy fatároló.
Egy fokkal visszavenni akár egy házban, akár egy iskolában a hőmérsékletet, 5–6 százalék energiamegtakarítást jelent. A jogszabályok azt írják elő, hogy minimum 20 fokosnak kell lenni egy iskolában a hőmérsékletnek. Ez az évek óta jogszabályban rögzített adat most egy államtitkári kijelentés után elég nagy port vert fel, annyira, hogy később a Belügyminisztérium közleményben volt kénytelen magyarázkodni. „Az oktatási épületekben legalább 20 Celsius-fokot szükséges tartani. Ez nem jelenti azt, hogy többet ne lehetne”, hőmérsékelt ügyben semmiféle döntés, „parancs”, „utasítás” vagy új jogszabály nem született – írták.
Az biztos, hogy minden háztartásnak, cégnek és intézménynek is muszáj lesz takarékoskodnia, és ahol tud, vissza kell, hogy vegyen a fogyasztáson. Ezzel tisztában vannak az iskolavezetők is, akik maguktól is különböző spórolási módszereken gondolkodnak, és a fenntartóik is erre kérték őket a nyáron.
Más, nem állami iskola a szülőktől kér plusz pénzt, hogy ki bírják fizetni a rezsiköltséget. A Waldorf Szövetség úgy számol, hogy az eddigi 300 millióról 2,3 milliárd forintra nőhet az általa fenntartott iskolák és óvodák rezsije, azt remélik, a különbözetet állami támogatásból, illetve külsős szponzorok adományaiból fogják tudni állni.
Megnyugtató megoldás nem látszik egyelőre, legfeljebb egy enyhe tél segíthet. Felmerült az is, hogy online oktatást kellene elrendelni, ha nem bírja fűteni az iskolát a fenntartó.
„Remélem, nem lesz online oktatás, ha nagyon muszáj, akkor esetleg január-februárban. Bár én inkább azt képviselném, ha nagy gáz van, és az ország bajban lesz, akkor az iskolák lehetnének a menedékek a bajbajutott családoknak” – vallja az egyik igazgató. Ha nem tudnák fűteni az iskolákat, és ezért küldenék haza a gyerekeket, akkor az otthoni rezsiszámlák ugranának meg.
Felmerülhet még egy egészen más struktúrájú tanév kialakítása is: ha hosszú téli szünetet tartanának, cserébe sokkal rövidebb nyári szünetet az iskolák. Ezzel szintén az a baj, hogy a családokat terhelné meg több szempontból is. Mindenesetre, amikor – nem ilyen válsághelyzetben, hanem „békeidőben” – felmerült korábban a nyári szünet rövidítése, azt egyértelmű társadalmi elutasítás fogadta.
via HVG
