Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról tájékoztatott Facebook-bejegyzésében, hogy a mezőgazdasági erőgépeknél a kormány fenntartja a 480 forintos üzemanyagárat. Egy gazda válasz kommentben így reagált: „Fenntartja, de hogy?! 20-50 literjével rohangálunk a határból a kutakra nem ritkán 20-30 kilométereket megtéve, hogy azután 2 óra alatt elégessük a munkában, majd kezdjük elölről?!” A szektorban teljes a jogértelmezési káosz a hatósági árat részben eltörlő jogszabály megjelenése óta, így nem egyedi és meglepő a komment.
A kormányzat a kezdetektől külön kezelte a traktorokat és a mezőgazdasági erőgépeket a hatósági árról szóló rendeletekben. Bekerült egy külön pont az első korlátozásoknál, amely rögzítette, hogy a mezőgazdaságra nem vonatkozik a 7,5 tonnánál nagyobb járművek kizárása a jogosultak köréből. Elvileg ugyanez állt a kiszállításra is, vagyis hivatalosan csak a kúton lehetett vásárolni 480 forintért üzemanyagot, de a 7,5 tonnánál nagyobb mezőgazdasági gépek ez alól is kivételt képeztek.
Elvileg ez azt jelenti, hogy a legutóbbi szabálymódosítás előtt a nagyobb kombájnok kérhették telepre kiszállítva hatósági áron a gázolajat a kutaktól, a kisebb gépekkel és traktorokkal pedig a töltőállomásokon lehetett 480-ért tankolni.
Azonban már ebben az időszakban sem működött így a gyakorlatban mindenhol. A piaci szereplők szerint eddig sem szállított ki mindenki olcsó üzemanyagot, igaz, sok kúttól azért lehetett így vásárolni.
Jogértelmezési zavart teremtett a legutóbbi módosítás – amelyben a kormányzat jelentősen szűkítette a hatósági árra jogosultak körét. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az új szabályozás bejelentésekor azt mondta, hogy a 480 forintos garantált árat a magántulajdonú gépjárművek és a taxik mellett a mezőgazdasági erőgépekre, illetve traktorokra is fenntartja a kabinet, a tényleges rendelet alapján azonban valószínűleg nem ez történt.
A jogszabályba bekerült egy pont, amely még egyértelműbbé teszi, hogy hatósági áras üzemanyagot csak kúton lehet tankolni, és ott is csak magántulajdonú járművekbe, kiszállítás pedig nincs. A rendeletben ugyanakkor bennmaradt a kitétel, amely szerint ez a 7,5 tonna feletti mezőgazdasági gépekre nem vonatkozik.
Úgy tűnik tehát, hogy 7,5 tonna feletti járműveikbe továbbra is vehetik hatósági áron az üzemanyagot az ágazat cégei, akár kiszállítva is, az ennél kisebbekbe azonban – ha azok a cég nevén vannak – akkor nem.
Az ágazati szereplők egybehangzó állítása szerint a gyakorlat most az, hogy már azok sem szállítanak ki hatósági áron üzemanyagot, akik korábban megtették, a kutakon viszont engedik tankolni a mezőgazdasági gépeket, ha azok beférnek egy töltőállomásra és el tudnak odáig menni közúton.
A helyi mezőgazdasági szereplőket részben ellátó kis kutak és kúthálózatok így értelmezik a jogszabályt, és úgy tudjuk, hogy így értelmezi a nagykereskedelmi piacot uraló Mol is. Facebook-posztja ellenére ez a véleménye a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) is. Szerintük is csak töltőállomáson a jármű/gép tankjába töltve vásárolhatnak hatósági áron üzemanyagot a mezőgazdaság piaci szereplői.
A jogszabály, ahogy a piacon értelmezik a szabályozást, illetve amit kommunikál a kormányzat, az egyáltalán nincs szinkronban – foglalta össze a jelenlegi állapotot Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. A helyzetet nem könnyíti az sem, hogy az érintettek állításuk szerint eddig semmilyen hivatalos állásfoglalást nem kaptak az ügyben a kormányzattól.
A mostani gyakorlat Gulyás Gergely bejelentése ellenére lényegében kizárja a mezőgazdasági gépeket a hatósági árra jogosultak köréből. Például a kombájnokkal és egyéb nagy gépekkel nem lehet elmenni és beállni a töltőállomásra, így esetükben marad a kiszállítás, és így a piaci ár. A traktorokkal el lehet gurulni egy kútra, de ezeknél sem mindig életszerű. Sok kúton korlátozzák az egyszerre kiadható üzemanyag mennyiségét, így ha ez 20-50 literben van meghatározva, akkor elindulni sincs értelme, de egy nagyobb traktort még 200 literes limitnél is csak negyedig-ötödig lehet tankolni. Így valós a helyzet, amit a kommentben is írt a gazda: naponta többször kell vagy kellene eljárni a kútra ezekkel a járművekkel, égetve az üzemanyagot, és feltartva a közúti forgalmat.
Három forgatókönyv képzelhető el a mezőgazdaságban, ha minden így marad:
- Megveszik a drága üzemanyagot, és a megnövekedett kiadásokat továbbhárítják a vevőkre.
- A cég vagy megszűnik, vagy ilyen üzemanyagárak mellett már nem végzi el a munkák egy részét. Ez továbbgördíti az üzemanyagpiacra jellemző áruhiányt más szektorokra is, elsősorban az élelmiszeriparra.
- Kijátsza a helyzetet a piaci szereplők egy része, és igyekszik mégis olcsón vagy legalábbis a piaci árnál kevesebbért üzemanyaghoz jutni.
A kormányzat érvelése szerint, az ársapka részleges kivezetésével elsősorban a hiány elkerülése lett volna a cél. Ennek egyik eleme az import felpörgetése, a másik a kereslet visszafogása lehetne, de ebből az első az eddigi tapasztalatok alapján nem valósult meg, míg a másodikra a mezőgazdasági üzemanyagárak emelése biztosan alkalmatlan, vagy káros. A szektor cégei ugyanis vagy megveszik drágán is az üzemanyagot, fenntartva a magas keresletet, és növelve az inflációs nyomást, vagy visszafogják ugyan az igényüket, ám ekkor más területeken kell hiányra számítani.
A kérdésre, hogy érdekvédő szervezetként terveznek-e lépéseket tenni az ügyben, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azt válaszolta:
