Rendkívüli testületi ülést tartottak Baján, hogy eldöntsék, átadják-e az államnak a város közművagyonát vagy sem. Végül egyik javaslat sem kapott minősített többséget, ezért a polgármester az eredeti ellenzéki ötlet szerint további tárgyalásokat kezdeményez arról, hogy kapnak-e és milyen garanciákat, ha átadják a közművagyont.
Baja egyik legégetőbb kérdése ez most
Nyirati Klára polgármester posztolt és nyilatkozott is a testületi ülés után. Elmondta, hogy a Bajavíz Kft. a megemelt áramár miatt 2023-ban mintegy 1,7 milliárd forint veszteséget fog termelni, amit nem tudnak kigazdálkodni. A város éves költségvetése 8 milliárd forint. Ha leáll a város, nem lesz világítás, nem nyírják a füvet, elmaradnak a programok és bezárják az intézményeket, akkor sem lenne elég a megmaradt pénz a veszteség kompenzálására. A polgármester a videóban elmondja, hogy a kormány 2011-ben befagyasztotta a vízdíjakat, így 11 éve nem tudták ezt megemelni. Szerinte Baján van az egyik legalacsonyabb vízdíj. Mint mondja, voltak városok (pl. Kecskemét), ahol még előtte emeltek, ott drágább a víz, és nincsenek is akkora bajban, mint Baja. Vagyis ezzel sem tudnak kompenzálni.
Csalóka mentőöv a kormánytól
A polgármester szerint a fenti gondok miatt kaptak egy mentőövet a kormánytól, de ez csalóka. Ugyanis a legújabb állás szerint az állam kérné a teljes közművagyont (10 milliárd forintnyi), de a Bajavíz Kft.-ből csak 5%-ot. Azt ugyan vállalták, hogy az idei 250 millió forintos veszteséget kifizetik, de a polgármester szerint arra semmilyen garanciát nem kaptak, hogy a jövőre esedékes 1,7 milliárdot is átvállalja az állam. Nyirati Klára elmondja, hogy korábban még arról volt szó, hogy a vagyonnal együtt vinnék a céget is, de mostanra a helyzet úgy néz ki, hogy a vagyont kérné az állam, a működést pedig az önkormányzatnál hagyná. Mintha a szomszédnak adnánk a házunkat, de a rezsit továbbra is mi fizetnénk – magyarázza a polgármester.
Nem született döntés, de tárgyalnak tovább
Három javaslattal mentek neki a rendkívüli közgyűlésnek. Az első szerint tehát adnák a vagyont és a cég 5%-át az államnak. A másodikban az eredeti forgatókönyv szerint adnák a vagyont és a működtetést is az államnak. A harmadik szerint további tárgyalásokat kezdeményeznének a garanciákról.
Egyik változat sem kapta meg a szükséges 8 szavazatot, vagyis egyiket sem szavazták meg. A polgármester szerit ez azonban nem gátolja meg őt abban, hogy további tárgyalásokat kezdeményezzen annak érdekében, hogy a bajaiak továbbra is megfelelő vízhez jussanak.
Megtudták, hogy rosszul járnak, ha nemet mondanak a vízmű államosításra
Korábban Cserkeszőlő polgármestere panaszkodott arról, hogy nem rendelkeznek elég információval ahhoz, hogy meghozzák a döntést. Azt azonban megtudták burkoltan, hogy milyen rosszul járnak, ha nemet mondanak – írtuk korábban.
