Legyőzte a Paksot, hazai pályán még veretlen a KTE

Szombaton rendezték a Széktói stadionban a Kecskeméti TE – Paksi FC OTP Bank Liga labdarúgó mérkőzést. A támadólag fellépő hazaiak rögtön egy ziccerrel kezdtek, de Djuranovics emelése kimaradt, azonban Banó-Szabó remek ütemű kiugrása után csak szabálytalanság árán tudták megállítani, a jogosan megítélt büntetőt azonban a sértett a kapufára rúgta. A paksiak ezután rendezték a soraikat, és átvették a kezdeményezést, azonban egy hazai kapu előtti többszöri gólhelyzetet leszámítva nem veszélyeztették Varga Bence kapuját.

A szünetben Szabó István változtatott, és a pályára küldte Katona Bálintot és Szuhodovszki Somát, majd Szabó Leventét is, a hazai mester cseréi ismét nyerőnek bizonyultak. Előbb Katona Bálint egyéni akciója után szerzett okos gólt, majd Banó-Szabó kapott egy gyönyörű labdát Szuhodovszkitól, a félpályáról indulva kicselezte a vendégkapust és a hálóba gurított. A találat érdekessége az volt, hogy először a játékvezető lest jelzett, közben Banó-Szabót lecserélték, majd a VAR ellenőrizte a gólt, és a döntés alapján a bíró megadta a szabályos gólt, így a társak a kispadhoz rohantak ünnepelni a gólszerzőt. ritkán látható jelenet volt. Sajbán kiugrása után szépített a Paks, de Szabó Levente remek kispályás stílusú csele utána kapura tört, és éles szögből nagy erővel kilőve a hosszú sarkot, beállította a 3-1-es végeredményt.

A KTE ismét nyert hazai környezetben, ezzel itthon továbbra is veretlen. A hazaiak győzelme megérdemelt, nagy akarattal, motiváltan, és ötletes játékkal múlták felül a paksiakat.

A mérkőzést követő sajtótájékoztatón a két vezetőedzőt kérdeztük:

Kecsup: Említette, hogy nem volt megelégedve egyes játékosai hozzáállásával, a lelkesedés hiányát, ennek a kispad mellett is hangot adott a meccs második félidejében. Mit tud tenni azért, hogy ezen átlendítse a csapatot? Mit lehet ezzel a helyzettel kezdeni?

Waltner Róbert: Én egy ilyen típusú, szenvedélyes edző vagyok, játékosként is ilyen voltam. Nem az a típus vagyok, aki feladja, én győzni szeretek, és ezt megpróbálom átragasztani a játékosokra is. Az első négy forduló után az utolsó két meccsen a mentális részről nem gondoltam volna, hogy ez bekövetkezhet, ez nekem is egy megoldatlan feladat, ez egy új kihívás, hogy ezen változtassunk. Remélem, hogy amik bennem van mentalitás, érzés, hozzáállás, azt át tudom majd adni a játékosoknak, és megfogadják azt , amit mondok nekik. Biztos, hogy jót akarok nekik, az is biztos, hogy segíteni akarom őket, rám számíthatnak minden szituációban, viszont azt nekik is tudni kell, hogy most nem hozták ki magukból a maximumot. Ilyenkor nem az a megoldás, hogy lement egy meccs és jön a következő, nekik is el kell gondolkozni.

Kecsup: Hogyan tudott ismét úgy belenyúlni a meccsbe – a Zalaegerszeg elleni meccshez hasonlóan – hogy a második félidőben ismét egy olyan taktikai húzást léptetek meg, amellyel eldöntötték a meccset?

Szabó István: Nyilván a szakmai stáb nagyon jól ismeri a játékosokat, rendkívül bízunk bennük és talán ez lehet az oka, nem szeretném úgy beállítani ezeket a dolgokat, hogy csak magamra vállalom a döntéseket. A nyári felkészülés során fontos lépés volt, hogy mindig úgy szervezzük a mérkőzéseket, hogy mindenki kapjon ugyanannyi játéklehetőséget, így megismerhetjük, játékban láthatjuk őket. A belső motiváció nagyon fontos, ez megvan a srácokban, próbáljuk őket – mivel fiatal csapatról van szó – segíteni, hogy mivé válhatnak, de ahhoz kőkemény munka kell. a cserék is érzik, hogy nem csak időhúzásnak vannak, hanem igazán komoly teljesítményt is le tudnak adni. Ami csodálatos hétről-hétre, örülök neki, hogy nekünk itt az a feladatunk, hogy a magyar labdarúgás számára neveljünk ki játékosokat.