A Népszava megbízásából a Publicus Intézet készített felmérést a magyarországi korrupciós helyzetről. A rapid módon felállított korrupcióellenes szervezetek nem fogják csökkenteni a hazai korrupciót – válaszolta a megkérdezettek kétharmada. A válaszadók csupán negyede hisz abban, hogy a megtisztulás szándéka vezette a kormányt, a többség szerint a kabinet korrupcióellenesnek mondott intézkedései mögött az áll, hogy megfeleljenek az Európai Uniós elvárásoknak, ami egyébként feltétele a közösségi pénzek érkezésének.
A kutatás rámutatott arra, hogy a többség inkább az Európai Ügyészséghez csatlakozna azért, hogy a magyarországi korrupció visszaszoruljon. Az ellenzéki szavazóknak közel 90 százaléka hallott a kormány korrupciót visszaszorító törvénycsomagjáról, a kormánypártiaknak viszont csak a kétharmada – jól mutatja ez a választói tájékozottságot és érdeklődést.
A 30 év alatti Fidesz-KDNP-sek csak 57 százaléka értesült arról, hogy az unióval eddig harcos Orbán-kormány az EU-s támogatások reményében megannyi, eddig „szabadságharcosnak” nyilvánított kérdésben valójában behódolt Brüsszelnek. Az összes megkérdezett mindössze 8 százaléka hisz abban, hogy az Integritás Hatóság, a Korrupcióellenes Munkacsoport, vagy éppen a NAV segítségével nagyobb jogosítványokat kapó Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF munkájának köszönhetően érdemben csökken majd a korrupció.
Jól mutatja az össznépi bizalmatlanságot, hogy a Fidesz-KDNP szimpatizánsainak is kevesebb, mint fele – 47 százalék – bízik egy kevésbé korrupt jövőben, az ellenzékiek 95 százaléka szerint pedig ettől a néhány szervezettől nem változik a korrupció helyzete.
Ha mindezt figyelembe vesszük, nem csoda, hogy a többség szigorúbb feltételekhez, jogállamisági követelményekhez kötné az unió pénzek folyósítását.
Bővebben a felmérés eredményeiről a Népszaván olvashatnak.
