Látványosan kevés túlórapénzt fizettek ki számos tankerületben a pedagógusoknak az elmúlt években, pedig sokat kellett helyettesíteniük a tanárhiány és a koronavírus-járvány miatt.
Negyvenszeres különbségek is előfordulnak az egyes tankerületekben, hogy mennyi pénzt fizettek ki a tanári túlórák után. Normális esetben a túlórapénz kifizetése nem mérlegelés kérdése, hanem normatív alapon jár a pedagógusoknak. 2020-ban Baján a koronavírus-járvány idején havi 300 forintot kapott egy tanár átlagosan, a szigetszentmiklósi tankerület iskoláiban viszont 12 ezer forintra jött ki az átlag.
Nagyjából 4 ezer forintot kellene fizetnie a tankerületnek egy tanári túlóra után, vagyis a a legtöbbet fizető szigetszentmiklósi tankerületben is csak havi 3 óra túlmunkát számoltak el. Átlagokról van szó, tehát jócskán akadnak olyan tanárok, akik egy fillér túlórapénzt sem kaptak.
A tankerületek trükköznek a tanárok túlórapénzével, állítja a szakszervezeti vezető, és ezt a számok is bizonyítják. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta, hogy „ahol jóindulatú a tankerületi vezető, ott megpróbálják rendesen elszámolni a túlmunkákat, de sok helyen mindent megtesznek, hogy ne kelljen fizetni pluszpénzt.”
Az alelnök szerint több trükköt is bevetnek a tankerületi igazgatók:
- Az eseti helyettesítésnél kihasználhatják, hogy 30 alkalommal történt helyettesítés fölött kell csak helyettesítési díjat fizetni egy tanévben. Így azt a tanárt, aki 29 óránál jár, inkább nem küldik helyettesítésre.
- A pluszkiadásokat osztályösszevonásokkal is el tudják kerülni.
- A törvény szerint 22 és 26 között lehet egy pedagógus kötelező óraszáma, így ezzel is lehet sakkozni. Ha 26 órában állapítják meg egy intézményben az óraszámokat, akkor kevesebb tanárra van szükség, és ezzel tudják palástolni a tanárhiányt is.
- Nem számítják be a tanárok túlmunkában elszámolható munkaidejébe az ebédeltetéseket és a gyerekfelügyelettel járó külön programokat.
- A nyugdíjba vonult vagy gyeden, gyesen lévő pedagógusok pótlását eseti helyettesítésekkel oldják meg, és nem a törvényben előírt külön szerződéssel.
Totyik szerint a bajai tankerületben „a legnagyobb a szaktanárhiány bizonyos tantárgyakból, így éppen ott kellene a legtöbb túlórapénzt fizetni”.
A bajai tankerület egyébként, amilyen szűkmarkú volt a tanáraival, olyan gálánsan fizette a túlórapénzeket a tisztviselőinek: a 29 tankerületi hivatalnoknak összesen 4,2 millió forintot fizettek ki, ami alig kevesebb, mint amit az 1300 tanár összesen kapott, egy hivatali dolgozó pedig átlagosan 12 ezer forint pluszpénzhez jutott havonta.
Baja ellenzéki polgármestere, Nyirati Klára 2019-ig pedagógusként dolgozott, és neki sem fizettek túlórapénzt.
„Mivel heti 26 órám volt, már nem adhattak nekem tantárgyfelosztásba épített túlórát, ezért nem is volt mit fizetni. Amikor pedig kevesebb, 24 vagy 25 órám volt, akkor ügyeltek rá, hogy ne adjanak nekem heti 1-2 óránál több helyettesítést, hogy ne kelljen túlórát fizetni.”
Szerinte nem véletlen, hogy különösen nagy az elégedetlenség a bajai tanárok között. „Lakosságarányosan itt volt az egyik legnagyobb tanárdemonstráció a vidéki városok között, több száz pedagógus vett rajta részt”.
via 24.hu