Frittmann János, a borvidéki hegyközségi tanács elnöke szerint a fiatal ültetvényeket, és a korábban szüretelt fajtákat viselte meg jobban az idei aszály. Úgy véli elkerülhetetlen a boráremelés.
A végére ért a szüret a Kunsági borvidéken, és annyi szinte biztosra vehető még a pontos termelési adatok hiányában is, hogy a tavalyi termésnél kevesebb szőlőt szüretelhettek le a termelők. Jelentősen visszavetette a termésmennyiséget az aszály, azonban kisebb a kiesés a korábban vártnál. Vannak olyan területek, amelyeken gyakorlatilag nem volt termés, és egyes ültetvények teljesen kipusztultak. Elsősorban a korai fajtáknál és a fiatal, ennélfogva kevésbé mélyen gyökeredző tőkéknél volt nagyobb mértékű a terméskiesés.
Mintegy 20 ezer hektáron termelnek szőlőt a Kunsági borvidéken, amelyből idén körülbelül 17 ezer hektárról szüreteltek szőlőt. A bianca – a legnépszerűbb fajta – jól teljesített a termelők többségénél, és borvidéki szinten is felfelé vitte a termésátlagot. A kékfrankos vagy a cserszegi fűszeres azonban, amelyek a borvidék tradicionális minőségi fajtái a felvásárlási árukkal sem tudták kompenzálni a mennyiségi kiesést. A cserszeginél például 100 forint körül alakult a kilogrammonkénti felvásárlási ár, a borvidéki elnök szerint azonban a szőlőtermelők 120-150 forintos árakkal kerülhették volna el a veszteséget.
Frittmann rámutatott arra is, hogy „mivel a Kunsági Magyarország legnagyobb borvidéke, amelyen belül vannak olyan területek, ahol nincsen borászat, az sem mindegy, hogy a közelbe vagy esetleg akár 80-90 kilométerre kell szállítani a megtermelt szőlőt”. Ettől a tényezőtől jelentősen függ egy-egy szőlőtermelő eredményessége. A vörösborok iránt kisebb az érdeklődés, mint a korábbi években, ez is oka lehet a kékfrankos gyengébb szereplésének.
A borászok megemelkedett input- és energiaköltségei, valamint a munkabérek növekedése miatt bizonyosnak tűnik, hogy a borárakat emelni kell. A borfogyasztás az átlagosnál kevésbé esett vissza az elmúlt válságok idején, de ezt nem lehet kivetíteni a jelenlegi helyzetre, hiszen ez a válság is más, mint a korábbiak – tette hozzá a hegyközségi tanács elnöke.
Amelyik borászatnak nem sikerül árat emelnie, az elbúcsúzhat az eredményességétől, vagy veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni. Ezt a negatív jövőképet ellensúlyozhatja az esetleges mérsékeltebb fogyasztáscsökkenés mellett az is, hogy a kisebb termésveszteséget elszenvedő biancát vagy az alettát például az exportpiacokon különösebb gond nélkül lehet értékesíteni.
via Világgazdaság