Magyarország nem csak „előre megy”, hanem előz is – ami az árakat illeti

A Népszava járt utána, mi mennyibe kerül Európa-szerte. A kristálycukor Belgiumban, az étolaj Ausztriában, a tej Németországban is olcsóbb, mint nálunk, ráadásul az árrobbanás egy része még előttünk van.

Összességében a magyar árak fölött vannak a nyugatiak, de jó néhány élelmiszernél folyóáron is drágább már a beszerzés Magyarországon, mint például Belgiumban vagy Spanyolországban. Megvilágítva a helyzetet: Belgiumban cukrot, Spanyolországban, vagy Franciaországban rizst, Ausztriában napraforgóolajat olcsóbban tudna vásárolni egy magyar bevásárló.

Az összehasonlítást természetesen befolyásolja a forint-euró árfolyamváltozás miatti pillanatnyi állapot, ugyanakkor jelzi, hogy Magyarországon a legszegényebbeknek is hasonló összeget kell élelmiszerre kiadjanak, mint a jóval nagyobb vásárlóerejű osztrák, német vagy francia vásárlók. A napraforgó olaj itthon 1,74 euróba kerül, míg Ausztriában 1,19. Az 1,7 százalékos UHT tejnél több országot is megelőzünk a 0,9 eurós árral: a spanyoloknál a Carrefour áruházláncban ugyanez 0,78, Németországban pedig 0,79 euró.

Lehet nem tűnik első látásra nagy eltérésnek, de ha az átlagos jövedelmekhez viszonyított arányt nézzük, már hatalmas különbséget kapunk. Az élelmiszerár-robbanás Magyarországon a legsúlyosabb – derül ki az uniós statisztikai hivatal számaiból. Az Eurostat augusztusra az EU-ban a tavalyi hasonló időszakhoz képest átlagosan 14 százalékos élelmiszerár-emelkedést regisztrált, míg Magyarországon két és félszeres, 34 százalékos volt a drágulás, messze lehagyva a régiós szomszédok átlag 15-20 százalékos adatát is.

Magyarországon a kenyér drágul a leggyorsabban – az unióban a 2015-ös árszintet alapul véve a nyár végére átlagosan 30 százalékkal drágult a kenyér, addig nálunk augusztusra már az uniós átlag bő négyszeresével, 127 százalékkal volt drágább, mint hét évvel ezelőtt. A folyamat nem állt még le, a Magyar Pékszövetség sem cáfolta, hogy októberre további, újabb emelések jönnek. Septe József, a pékszövetség elnöke így fogalmazott:

„Közel háromszorosára emelkedtek a lisztárak, nagyon nagy mértékben nőttek az energiaárak, a bérek és a logisztikai költségek”.

Az uniós átlag majd duplájával emelkednek a különféle húsok, a tojás, a zöldségek és gyümölcsök, a szeszes italok árai is. A kormánykommunikáció szerint erről Brüsszel, illetve „az elhibázott szankciók” tehetnek. Orbán Viktor múlt héten a parlamentben azt mondta: „Arra a kérdésre, hogy mikor lesz vége az élelmiszerárak emelkedésének, az a válaszom, hogy akkor, amikor a szankcióknak. Amint vége van a szankcióknak, azonnal csökkenni fognak az élelmiszerárak”. Arra nem adott magyarázatot, hogy a többi, szankciókat szintén megszavazó EU-s országban miért nem ugrott meg ugyanolyan mértékben az élelmiszerek ára.

Molnár László, a GKI vezérigazgatója szerint ez egy propagandafogás. A magyar infláció mindig is kimagasló volt, ez nem mai jelenség. Az, hogy most ennyire elszaladtak az élelmiszerárak, egyértelműen a magyar hatásoknak köszönhető – fogalmazott.

A GKI vezérigazgatója szerint legalább további 15-16 százaléknyi áremelkedés várható az élelmiszereknél. Az árakat növeli az aszály, a forint gyengesége, az importárak emelkedése, és ami még hátravan, az a műtrágyaár robbanása, a növényvédő szerek drágulása, továbbá nem tudni, hogy mennyi az energiaár-robbanás áthúzódó hatása – tette hozzá.