Beépítésre nem szánt, természeti területen építenének napelemparkot Kecskeméten

Természetvédelmi érintettségű, beépítésre nem szánt területen, a Csukáséri-főcsatorna partján található záportározó területén építenének 24 MW teljesítményű napelemparkot Kecskemét szélén. A fotovoltaikus erőművet 6 km hosszú vezetéken keresztül csatlakoztatnák rá az alállomásra. A környezetvédelmi bizottság elnöke szerint zöldmezős beruházás helyett barnamezősre is van lehetőség, nem mellesleg feleannyi kábelt kellene lefektetni. Környezetvédelmi szempontból – mutat rá a hatástanulmány, a beruházással csökken a zöldfelület és sérül a vizes élőhely ökológiai egysége.

Ma tárgyalja a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a megye Területrendezési Tervét, amit azért módosítanának, hogy a 44-es főút mellett fekvő területen napelempark létesítése céljából úgynevezett egyedileg meghatározott megyei övezetet alakítsanak ki. Csakhogy a Csukáséri-főcsatorna két oldala Kecskemét Klímastratégiája szempontjából kiemelten értékes és védendő. A 2017 óta természeti területként nyilvántartott övezetre jellemző a jó minőségű termőföld, gyepes, nádas-mocsaras, bokros-fás élőhely, ahol védett növények és állatok élnek. Továbbá itt van lehetőség a Homokhátságon ma már kincset érő esővizet vízvisszatartás céljából tárolni.

A 24 MW összteljesítményű erőművet három részben helyeznék el, a hálózatra körülbelül 6 km hosszú vezetéken keresztül csatlakoztatnák rá. A projekt a Kecskeméti Energiaközösség tagjainak (Kecskemét és egyes közszolgáltató cégei, Városi Alapkezelő Zrt., MVM) együttműködésében valósulna meg. A megyei közgyűlés elé kerülő dokumentum a beruházás alátámasztásául a lassan egy éve zajló geopolitikai helyzetre és az energiaválságra hivatkozik, a mellé csatolt hatástanulmány 2021. április 8-án viszont már a megyei önkormányzat rendelkezésére állt.

Az értékes ökológiai terület védelme szempontjából ennél sokkal nagyobb gondot jelent az, hogy Kecskemét és a megye vezetése között nem volt megfelelő kommunikáció, amikor több mint egy éve kiválasztották a napelempark lehetséges helyszínét. A tervezéskor nem vették figyelembe azt, hogy 2021 első hónapjaiban tárgyalták Kecskemét Klímastratégiáját, amelyben prioritásként szerepel a zöldfelület növelése, a vizes élőhelyek védelme, a vízvisszatartás, a Csukáséri-főcsatorna.

Az MVM Zöld Generáció Kft. által, 2021 tavaszán készült hatástanulmány kiemeli, a 40 hektáros természeti terület az ökológiai hálózat magterületének és ökológiai folyósónak részét képezi. E szerint a Csukáséri-főcsatorna partja olyan értékes élőhely, amely a területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képes, és több védett és közösségi jelentőségű fajnak ad otthont.

A 2007 óta üresen álló laktanya területe megfelelő helyszín a napelempark létesítésére

Lejer Zoltán, Szövetség a Hírös Városért frakcióvezető, Környezetvédelmi, Városrendezési és Agrár Bizottság elnöke elmondta, Kecskeméten mára alig maradt olyan természetes élőhely, ami emberi terhelés következtében ne semmisült volna meg, illetve ne darabolódott volna fel. A zöldfelületek védelme kiemelten fontos, mert azoknak szerepe van a szennyezőanyagok megkötésében, a város átszellőztetésében és a CO2 elnyelésében is.

Előnyben részesíti a megújuló energiaforrás hasznosítását, de nem zöldmezős beruházás formájában és főleg nem természetrombolás árán – emelte ki az ellenzéki képviselő, aki alternatív helyszínként a 2007 óta üresen álló közeli laktanya területét javasolja. Az alállomáshoz a laktanya közelebb van, mint a természeti terület, feleannyi kábelt kell lefektetni, hogy az erőművet a hálózatra kössék és a barnamezős beruházás pedig jó példa, mert nem értékes földterületeket tesznek terméketlenné – érvel a politikus.

A 20 MW háztartásonként 5 kW-os teljesítménnyel számolva körülbelül 4000 háztartás napelemek által termelt villamos energia mennyiséget jelent. A létesítendő napelemparkból rá lehet csatlakozni a hálózatra, miközben a kormány a lakosság számára szinte értelmetlenné tette napelembe fektetni – mutat rá a politika kettősségére Lejer Zoltán.