A Politico lapnak nyilatkozott egy nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi hálózat névtelenséget kérő illetékese: „Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról.”
A panaszt a többi nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi lánc is osztja, szerintük a magyar kormány intézkedéseivel a célkeresztbe kerültek.
„A magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni”, és a rájuk vonatkozó törvény „ellentétes az EU belső piacának alapelveivel” – állítja a német hátterű Aldi, Lidl és Penny Market, a francia Auchan, az osztrák Spar és a brit Tesco. Az érintett külföldi kiskereskedők vezetői mindannyian elzárkóztak attól, hogy névvel nyilatkozzanak.
Két törvényt említ a cikk, amelyek a kiskereskedelmi szektor nagy külföldi szereplőit sújtja, míg a franchise rendszerben működő hazai hátterű hálózatokat nem:
- a tavaly decemberi parlamenti döntés, miszerint 48 órával a lejárati dátum előtt ellenszolgáltatás nélkül be kell szolgáltatnia a 100 milliárd forint feletti éves forgalmú láncoknak az élelmiszereket,,
- az idén tavaszi döntés, miszerint a válságkezelésre és a költségvetési helyzet javítására hivatkozva 2,7%-ról 4,1%-ra megemelték ezen szereplők számára a különadó kulcsát.
A cikk idézte Lázár János tavaly novemberi interjúját, amelyben nyíltan a külföldi hátterű kiskereskedelmi láncok kiszorítását vázolta, és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter idén májusi kijelentését, miszerint növelni kell a hazai tulajdon arányát az élelmiszer kiskereskedelemben és az építőiparban.
