Jövőre havonta 1,5 milliárd euróval támogatná Ukrajnát az Unió, állt elő a javaslattal az Európai Bizottság. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint erről szó sem lehet, és ezt Varga Mihály pénzügyminiszter is megerősítette.
Önmagában Magyarország is megvétózhatja a programot, ugyanis más tagállam nem jelezte, hogy problémája lenne a tervvel. A Bizottság szerint tárgyalni kell Magyarországgal, Valdis Dombrovskis alelnök arra számított, hogy idővel a magyar kormány is beadja majd a derekát.
Ukrajna komoly támogatásra szorul azért, hogy kibírja az orosz hadsereg támadását, és ne kényszerüljön feladni a védekezést. Ennek egy része a fegyverkezés, amit az USA és Nagy-Britannia is segít, de csatlakoztak hozzájuk más európai országok is, viszont a magyar kormány kivonta magát az EU kiképzési programjából, amit az ukrán katonáknak nyújtanak.
Pénzre is szüksége van Ukrajnának, mert a háború miatt leállt a gazdaság jelentős része, csökkentek az adóbevételek, közben a kiadások nagyon megnőttek. Ahhoz, hogy Ukrajna működőképes maradhasson, havonta mintegy 3,5-4 milliárd euró támogatásra van szüksége. A háború kitörése óta ezt a pénzt az USA, az IMF, az EU, illetve a G7 csoport kormányai adták össze. Rendszerszintű elköteleződésre lenne szükség ahhoz, hogy Ukrajna támogatása kiszámítható és fenntartható maradjon, mondja az Európai Bizottság.
A bejelentett javaslat alapján 2023-ban havi 1,5 milliárd eurót adna az EU Ukrajnának, azaz egész évben összesen 18 milliárd eurót, ami kedvezményes hitel lenne. Az Európai Bizottság hitelt venne fel, amelyet később az ukránok törlesztőrészleteiből és a tagállamok éves, arányosan megemelt tagdíjaiból fizetnének vissza.
Mind Szijjártó Péter, mind Varga Mihály jelezte, hogy a magyar kormány azért sem támogatja, hogy a Bizottság hitelt vegyen fel Ukrajna támogatására, mert az ilyen hitelfelvétellel rosszak Budapest tapasztalatai. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, szó sincs arról, hogy a magyar kormány zsarolná az EU-t, és az RRF (újjáépítési alap) pénz felszabadítását szabná az ukrán támogatás feltételéül. Azonban a két ügyet kommunikációs szinten már összekapcsolták.
A magyar kormány egyelőre az egyetlen, amelyik elutasítja a bizottsági javaslatot Ukrajna pénzügyi támogatására. Ahhoz, hogy a Bizottság hitelt vehessen fel, mind a 27 tagállam támogató döntésére szüksége lenne, azaz a magyar kormány egyedül is elbuktathatja a terv kivitelezését.
Ha vannak is viták a tagállamok között Ukrajna támogatásával kapcsolatban, szinte teljes az egyetértés abban, hogy az ukrán ellenállás fenntartása nemcsak morális kötelesség, de olcsóbb is, mintha az orosz hadsereg egy győztes háború nyomán közelebb kerülne az EU-hoz. Ezt a véleményt azonban a magyar kormány nem osztja.
A háború kitörése óta a magyar kormány igyekszik tompítani az oroszokra kirótt szankciókat, és gyengíteni az ukránoknak nyújtott támogatás mértékét az EU-ban, de eddig igazán nagy jelentőségű döntéseket nem vétózott meg soha. Amennyiben most csak Magyarországon múlna Ukrajna 2023-as pénzügyi támogatása, az mindenképpen jelentős változás lenne az eddigiekhez képest, hiszen ezzel a kormány a teljes nyugati háborús politika egyik fő pillérét rombolná le.
via 444
