A vállalati szektorban olyan útvesztőt hoztak létre júliusra, hogy a gyakorlatban egyáltalán nincs lehetőség a napelemes rendszerek engedélyeztetésére. A vállalatok piaci áron szerzik be az energiát, amelyek jelentős mértékben emelkedtek az elmúlt egy évben. Ma már nem fixáras szerződések vannak, hanem a kiszámíthatatlanabb, előre fizetésre kötelező úgynevezett spotáras szerződések. Ezek nem teszik lehetővé a cégek számára, hogy 2023-as energiaköltségeiket előre tervezzék. Szinte minden iparágnál jelentkezik az igény a napelemes rendszerekre az energiaköltségek csökkentése érdekében.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy a kormány gyármentő programjára – amely 150 milliárd összegű – azok a nagyvállalatok pályázhatnak, amelyek minimum 200 millió forintos fejlesztés keretében bővítik energiaellátási kapacitásukat, például napelemeket telepítenek, vagy bármely más módon növelik az energiahatékonyságukat. Emellett viszont a szabályozás megbénítja a szereplőket.
A napelemes rendszereknél háromféle kategória létezik:
- a kereskedelmi célú napelemes erőművek,
- az ipari fogyasztáscsökkentő napelemes erőművek,
- és a lakossági, háztartási méretű napelemes rendszerek.
A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) 2021 áprilisa óta nem ad ki csatlakozási jogosultságot a kereskedelmi célú napelemes erőműveknek. Az ipari fogyasztáscsökkentő napelemes erőművek engedélyeztetése is akadályba ütközik július 15-e óta. Ekkor lépett hatályba a Mavir 28. számú üzemi szabályzata, amely az 50 kilowattpeak (kWp) feletti méretű – akár hálózatra, akár saját fogyasztásra termelő (viszwatt-védelmes) – naperőművek számára előírja, hogy kiegyenlítőenergia-szabályozási képeségekkel (úgynevezett aFRR-rel) kell rendelkezniük.
Ez azért rossz a piaci áraktól menekülő kisvállalkozásoknak is, mert csak az kaphat engedélyt, aki villamosenergia-tárolót is létesít a kiserőmű mellé. Ez 30-40 százalékkal drágítja a beruházásokat.
